Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - A közművelődés fejlődése (N. T.)

retekhez, módszerekhez való ragaszkodás — és az új módszerek, eszközök kialakulatlansága. Az államosítási törvény és az ezt követő intézkedések, rendeletek a népművelés területén is a pozitív, haladó tényezők erővonalainak irányában segítik az „új rend, új tartalom és új módszerek" kialakulását. A proletárdiktatúra állama szükségszerűen megvonta művelődéspolitikai bizalmát az ellenforradalmi rendszer ideológiai közegében „felnőtt" régi társulatoktól, egyesületektől. A tömeges művelődés legszükségesebb tárgyi feltételeit, lehetőségeit, rendezvény-kereteit — amilyen gyorsan csak lehetett a történelmi nehézségek ellenére — létrehozták: 1950-ben 33 kultúrotthon volt a megyében, közülük a legtöbb természetesen még régi, úgy-ahogy átalakított, felújított épületben szűkösköd ve (az esztergomi például a Kossuth utcában, a volt „Magyar Király" szállóban, a kéíszobányi Városi Könyvtárral „társbérletben". A valóság elemző feltárását, sajátos módszerek kialakítását igénylő népművelésiközművelődési koncepciók és munkatervek a hatvanas évek elejétől kezdenek határozott formákat ölteni. Tartsunk most egy nagyon futólagos, történeti nézőpontú szemlét e munka értékei, eredményei fölött, a megyei és országos sajtóból sorakoztatva fel néhány „alapcikket": 1951: Martsa Alajos hozzászólása az esztergomi kultúrotthon munkájáról a kultúrotthonigazgatók országos éi'tekezletén (Népművelési Híradó — 11. sz.); 1952: Martsa Alajos: Az esztergomi könyvtárról (Könyvbarát — 2. sz.); 1953: Egy nap Esztergomban. Mozgalmas élet a könyvtárban (Komárom megyei Dolgozók Lapja — a továbbiakban: K. D. L. 11. sz.); 1954: Dutka Mária: Esztergomi körkép — kulturális riport (Magyar Nemzet — nov. 28.); 1956: Megkezdik Esztergomban a Színjátszók Hetét (K. D. L. — 53. sz.); Az esztergomi művelődési otthonról (K. D. L. — 70. sz.); Tizenkét év után újra megnyitják az esztergomi városi múzeumot. (K. D. L. — 69. sz. A Balassa Bálint Múzeum 1956. október 7-én nyílt meg a Főszékesegyházi Könyvtár épületének három nagyobb szobájában. 1968-ban megkapta a régi Vármegyeháza korszerűen átalakított műemlék-épületét.); Zolnay László: 139