Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - A közművelődés fejlődése (N. T.)

majjd 1963-ban felvette első hallgatóit a bányagépészeti és bányavillamossági szakra is. Sajnos, az intézmény nem volt hosszú életű. A felsőoktatásban végrehajtott reform az intézet megszűnésével járt, s a bányagépészeti és bányavillamossági szakra 1967-ben, a vegyipari gépész szakra 1971-ben vett fel utoljára első éves hallgatókat. Az előbbi szakon 1970-ben, az utóbbin 1974-ben államvizsgáztak utoljára az intézet végzős hallgatói. A tanulmányi idő mindkét szakon hároméves volt, melynek végeztével a hallgatók szaktechnikusi oklevelet nyertek.' A képzés nappali és levelező tagozaton folyt. Amig a nappali tagozaton a három évfolyamon összesen 250 körüli — állandóan növekvő tendenciájú — létszámú hallgató tanult, addig a levelező hallgatók száma állandóan csökkent, noha az első években meghaladta a nappali hallgatók létszámát. Rövid fennállása alatt városunknak ez a fiatal, de annál jelentősebb felsőfokú oktatási intézménye 1973-ig bezáróan 760 jól képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező szaktechnikust adott a népgazdaságnak. Korszerű épületeiben ma a Nehézipari Minisztérium Továbbképző Intézete működik. A Papnevelő intézet „Szent Istvánról nevezett ősrégi szeminárium". A hittudományi főiskola 1959-ig Esztergom egyetlen felsőoktatási intézménye volt. Rudnay Sándor prímás 1821-ben a Várhegyen új épületet kezdett építtetni, amelyet Simor János prímás fejezett be, s 1865-ben a szeminárium birtokba vette az új épületet. A hittudományi főiskola öt évfolyamos. 16 000 kötetes könyvtára közel 11 000 művet, köztük ősnyomtatványokat és kéziratokat is tartalmaz. A felszabadulás után a szeminárium épületét más célra vették igénybe, a papnevelő intézet a Bajcsy Zs. útra költözött. A közművelődés fejlődése (*) A közművelődés iskolán kívüli központjainak esztergomi története lényegében ugyanazokat az általános jellemzőket mutatja fel, mint az iskolaügy vázlatos vizsgálata. Az is szükségszerű, hogy az esztergomi helyzet e területen is országos jelenségek, változások tükre, legfeljebb ezek néhány karakterisztikus jegye itt sajátosan erős vonásokkal rajzolódik ki. 137