Borsodi Zsófia: Az esztergomi Prímáskert története (4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 2006/3. sz.)

megjelölését fedezhetjük fel a kert V északnyugati végében. A végleges tervek az épület nagyszabású átalakítását tükrözik, amelyhez megfelelő reprezentatív kert kialakítására is szükség volL Az építkezés 1881 márciusában kezdődött, Lippert minden mozzanatot rögzített az építési naplóban.

2

1 Ebből megtudhatjuk, hogy a palota építésével párhuzamosan folytak a dunai oldal tereprendezési munkálatai. A régi városfalat, a jezsuita bástyát és a kis kerti házat elbontották, a területet | az épület alapozásából kikerülő földdel feltöltötték, elplanírozták, és új támfalat építet- I tek. Ezáltal a homlokzat teljes szélességében a Duna felé kifutó teraszos térszín kelet- " kezett. A nyújtott félkörívű támfalat mélyen alapozták, hogy árvíz idején megfelelő védelmet biztosítson, tetejére kovácsoltvas kerítés került. A Vízivárosi templom mögötti részen díszkaput nyitottak a térre. Az ily módon megnagyobbított alapterület ű kert tervén Lippert József kézjegyét fedezhetjük fel, a dátum: 1882. június

2

2 (7. ábra). A látványos, színezett .-Jé tervlapról az új kertművészeti stílus szőnyegágya;® tárulnak elénk. Az ekkoriban kibontakozó irányzat® a historizmust kísérte, s a terveket gazdag alaprajzi játék jellemezte. A virágágyak tagolása aprólékos volt, az ívelt vezetésű sétautak behálózták az egész területet. Az épület kerti kijáratának tengelyébe kör alakú vörösmárvány-medencét tervezett Lippert, közepén szökőkúttal. Ez a rajz azomn csak koncepció szintű terv, amelyen a növéfflldültetésről nincsenek információk feltüntetve. Építész lévén ez valószínűleg nem is volt feladata. Erre utal a palota korabeli gazdasági levelezésében megtalált adat is, miszerint ugyanezen év augusztusában Magyar György margitszigeti főhercegi főkertész kapott felké-^ rést a kert tervének elkészí- jjf tésére.

2

3 Magyar György (1844-1923) ekkoriban közismert Feigler János felvételi rajzán látható kert tehát nagy valószínűséggel az ő elképzeléseit őrizte meg számunkra. Leginkább a fásítás állt érdeklődése középpontjában, ezért feltehetjük, hogy a rajzon ^^^^^^^^^^ látható zöldfelületek változatos fás-csetjés csoportokat jelentettek, hiszen - mint olvas- ^fl^lf fesUs^»-^*íS^^S hatjuk egy későbbi írásában - „A tájkertész- Jt nek lényeges feladata, hogy a kerti képlet fl® ,' J Íj. szépségeit minél változatosabban, ellentéte- HB" ji^ jlji' i^SÍ sebben csoportosítsa, alkossa; legyen tekintet- lH .• J§

„Cyrill tel a rendelkezésre álló növények leveleinek jgy színére, alakjára, árnyára s világosságára, nem- ^HLWf. "Jj^ujjr különben a különféle éghajlatból származó jÁ növények érdekességére."

1

5 Néhány év esztergomi szolgálat után Fuchs Emil elnyerte a Városliget ^^^^^^^^^ főkertészi állását, így a fővárosba került. Később Budapest főkertésze lett, s szakértelmével, széleskörű gyakorlati tudásával nagy ismertségre tett szert a szakmában. Több könyve jelent meg, s az utókor a városi fásítás specialistájaként tartja számon.

1

6 A SIMOR-FÉLE ÁTALAKÍTÁS: 1867-ben Simor János került a prímási székbe, aki az új székesegyház mellé egy új rezidencia felépítését határozta el.

1

7 Ezzel vissza akart nyúlni elődei elképzeléseihez, a várhegyi koncepció azonban ezúttal is csak terv maradt.

1

6 A gyakorlatban a vízivárosi épület nagyszabású átalakítása valósult meg. miáltal a palota helye véglegessé vált. Az átalakítással Simor állandó építészét, Lippert Józsefet (1826-1902) bízta meg.

1

5 Az átépítés előtt ismét részletes felvételi rajz készült az épületről, majd az 1880-as évek elején több tervrajz is napvilágot látott. Az egyik korai változaton

2" (6. ábra) Lippert a kertet is feltüntette, ám ez a terület ekkor még nem kapott különösebb hangsúlyt, az elnagyoltan ábrázolt teret a korábbi felméréshez hasonló, szabad vonalvezetésű utak tagolják. Újdonságként egy kis télikert és kerti ház