Borsodi Zsófia: Az esztergomi Prímáskert története (4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 2006/3. sz.)

műkertész volt. József főherceg szolgálatában a Margitsziget újjáalakításában működött közre, s ő tette a szigetet a rózsatenyésztés központjává.

2

4 Idős fák átültetésével kísérletezett, s az akkoriban újdonságnak számító technikát sikerrel alkalmazta.

2

5 A Prímáskert növénykiiiltetési tervét szeptemberre készítette el,

26 ám maga a ten' eddig nem került elő. Ezért csak valószínűsíthetjük, hogy Lippert fennmaradt koncepciója alapján dolgozott Magyar György, és hogy a későbbi kiültetések is ilyen formán történtek. A tereprendezés, a kerítés, márványmedence és szökőkút építése biztosan Lippert elképzelése szerint valósult meg, erről informálnak az építési napló szeptemberi bejegyzései,

2

7 és Simor érsek szívesen tartózkodott a terasz-kertben, amelyre igen büszke volt. Esténként rendszeresen itt sétált, és vendégeinek sem mulasztotta el megmutatni.

3

0 Bajcson (Komárom vm., ma Bajc, Szlovákia) épült nyaralóját is díszkert övezte, ez is mutatja kertszeretetét.

3

1 A már meglévő télikert is kibővült. 1888-as évszám található azon a tervrajzon, mely egy vasvázas üvegházat ábrázol,

3

2 (8-9. ábrák) és melyet egy korabeli fotó

3

3 tanúsága szerint a gazdasági épületek mellé, a Dunára merőleges irányban építettek fel (10. ábra). Az egzotikus növények termesztésére alkalmas üvegház ekkoriban nagy népszerűségnek örvendett, számos hazai példáját ismerjük kastélykertekben, parkokban. Többabies, Picea pungens, Aesculus carnea, Elaeagnus angustifolia. Az épített elemek, mint a támfalas kerítés, a márványmedence és a szökőkút, eredeti helyükön maradtak meg. A kert fenntartását a palota gondnoksága végzi. A nagyközönség számára nem látogatható, de a Duna irányából közvetlenül kapcsolódó Erzsébet-park számára szép hátteret nyújtanak idős fái, s ezáltal e történeti kert vizuálisan bekapcsolódik Esztergom zöldfelületi rendszerébe. ÖSSZEFOGLALÁS Az esztergomi Prímási palota a Várhegy és a Duna közé ékelődött keskeny Vízivárosban helyezkedik a máig megmaradt architektúra. Nyitott kérdés tehát csak a szőnyegágyak pontos formája és jellege marad, erre választ talán a további kutatás adhat. A korabeli tudósításban a következőket olvashatjuk a kertől: „Külsője a palotának méltóságteljes. Előtte széles terasse nyúlik a folyóig, melvnek faragott kövekből épített széles falát a Duna habjai verdesik. E terasseon, mely apró bokrokkal s a szőnyeg-kertészet eleven színű virágágyaival lesz díszítve, oly terjedelmes, hogy finom kaviccsal behintett útjain egy négylovas fogat könnyen kanyarodhat ideoda."

2

8 A szőnyegágyak a következő év, 1883 tavaszán történt megvalósítását alátámasztja az a tény. hogy Ernst Seyderhelm udvari múkertésztöl folyamatos volt a növénvrendelés.

2" ségiik azonban nem volt hosszú életű: a XX. század eleji gazdasági világválság hatására költséges fenntartásuk miatt sokat lebontottak, s hasonló sorsra jutott a prímási üvegház is.

3

4 A II. világháború alatti és az azt követő időszakról kevés információnk van. Tudjuk, hogy az ínséges idő haszonnövények, zöldségek termesztésére kényszerítette a palota lakóit,

35 később azonban ismét díszkert funkciót kapott a park. Mára az egykori szőnyegágyak helyét terebélyesre nőtt örökzöldek és lombos fák, cserjék foglalják el. amelyek azonban a Simor-féle átalakításnál későbbi telepítésúek. A dunai homlokzat ezáltal valamelyest takarásba került, de az idős fák jelentős dendrológiai értéket képviselnek. Jellemző fajok a Taxus baccata. Picea el. A kert kialakítására az épülettől a Duna irányába elterülő térszínen került sor. Az épület helyén eredetileg jezsuita rendház állt, melynek kerengőjében alakították ki az első díszkertet. A jezsuita rendház ideiglenes, majd végleges prímási rezidenciává való átépítésekor került sor a dunai oldalon kert kialakítására. Az 1860-as években Fuchs Emil működött prímási kertészként, és alakította tájképi stílusban a parkot. A rezidencia jelenlegi eklektikus arculatát 1881-1883-ben nyerte el Lippert József építész tercei nyomán, Simor János érsek megbízásából. Ekkor került sor a kert nagyszabású átalakítására: a régi városfalat részben elbontották, a területet feltöltötték, támfalat építettek. Az így kialakított teraszon a szőnyeg-kertészet színpompás virágágyásai, kavics-