Borsodi Zsófia: Az esztergomi Prímáskert története (4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 2006/3. sz.)

ti külső részt „Ein leerer Platz" (üres terület) felirattal látták el, de a jezsuiták kert- és természetszeretete alapján valószínűsíthetjük, hogy szemlélődést, pihenést szolgáló parkként is használták.

7 Előkerült egy másik tervrajz is a rendházról, melyet Hartmann Antal készített ugyanebben az időben.

8 (3. ábra). Ezen apróbb eltéréseket fedezhetünk fel. többek között a belső udvar is megváltozott: a fent említett régi rendi hagyományoknak megfelelő, négy táblára osztott kialakítás látható rajta, középen kör alakú kiteresedéssel. A bal felső sarokban látható csigalépcső kiugró háza miatt az egyik parter oldalán kisebb öblösödést alakítottak ki. mely az ellentétes táblán is megjelenik, valamint megfigyelhetjük, hogy a négy parter nem egyenlő nagyságú. Ezek az apró jelek tudatos tervezésre utalnak, amelynek eredményeképpen a téglalap alakú belső udvar szabályos négyzet alaprajzúnak tűnik. Nag)' valószínűséggel a rendháznak egyfajta ideáltervével állunk szemben, amely nem valósult meg ebben a formában. A rend feloszlatása (1773) után később Mária Terézia az esztergomi érseknek ajándékozta az épületegyüttest, Batthyányi József érsek pedig egyházmegyei helynökségi székhellyé tette a rendházat.

5 Az ebből az időből származó tervrajzok a kertről nem adnak számunkra információt. Rudnay Sándor prímás 1820-ban Esztergomba helyezte át székhelyét, ahol nagyszabású egyházi építkezések indultak meg. A Várhegyen egyházi központ kialakítását vették tervbe, a prímási rezidenciát is itt fent, egykori helyén kívánták elhelyezni. 1822-ben megkezdődött a mai fószékesegvház építése. A munkálatok idejére azonban szükség volt egy ideiglenes rezidenciára. Rudnay érsek az egykori jezsuita rendházat jelölte ki erre a célra, s terveket készíttetett a szükséges átalakítások elvégzésére

1". Egy Feigler Ferenc építőmester által aláírt tervlapon" (4. ábra) láthatunk először kertre utaló feliratot a dunai homlokzat előterében, az egykori városfalon belül. Kisebb kert helyezkedett el az ötszögletű bástyán, amelyről néhány lépcsőfok vezetett le az alacsonyabban fekvő nagyobb kertrészbe. A bástya sarkában, a templom szentélye mögött kis építmény állt, amely valószínűleg kerti ház lehetett, ennél több részletet azonban nem tüntetett fel a terv készítője. A belső kert udvarként, más színnel van jelölve, amely feltehetőleg burkolatot jelent. Ez utóbbi terv tényleges megvalósulását egy, valószínűleg 1850-66 között. Scitovszky János prímás idején készült, Feigler János által készített felvételi rajzról mérhetjük le

1- (5. ábra). Ekkor az épület már állandó érseki rezidenciaként működött: a felmérésére átalakítások, bővítések tervezése miatt volt szükség."Ezen láthatjuk, hogy a tereprendezés (támfalak, lépcső), és a kerti ház kialakítása megegyezik az előbbi tervlapon rajzoltakkal. A „séta tér"ként feliratozott, a bástya mentén húzódó magasabb sétányról rálátás nyílt a Dunára. Itt már növénykiültetésről is kapunk információt: a zöldfelületek kialakítása szabálytalan vonalvezetéssel, minden feszességet mellózó laza szerkezetben valósult meg. a növénycsoportok között sétautak kanyarognak. Ez a kialakítás megfelelt a kor kertművészeti irányzatának. mely a természetes hatás elérését célzó, tájképi stílusban jelentkezett. A rendelkezésre álló szűk terület nem tette lehetővé igazi nagyvonalú, tájba illeszkedő kert kialakítását, de a Duna látványának bekapcsolásával tetten érhető ez a törekvés. Ebből az időből a prímási főkertész személye is ismert: Fuchs Emil (18301896) viselte ezt a tisztséget, aki fiatal éveit töltötte itt, s tudjuk, hogy megbízást kapott a kert átalakítására." < 2