Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 203 — ép oly becsesek, mint egyházi müvei. Jelesebb müvei következők. Egyházi zene: 1. „Laudee Dei." Missa Solennis C-ben. 2. C|ons eerationis Basilioae Strigoniensis memoria. Négy hang és zenekarra. Bées. A. 0. Hammer. 3. Come ntus Jubiláris. Bécs. J. Glöggl. 4. Missa dominicalis. B-ben. Augsburg. A B5bm. 5. Kurze Fest mos se. C-ben, a salzburgi Mozarteumnak ajánlva. Augsburg. A. B3hm. 6. Gradual« solenne és Offertorium solenne. Bécs. Hammer A. 0. 7. Justus u t p a 1 ni a. Offertorium. Bées. Diabelli. 8. Festsextett. Bécs, Glöggl Fr. 9. Offertorium. München. Falter és fia. 10. Ave Maria. Te Deum. Bécs. Glöggl. Kamarai zene: .11. Premier Trior Pour pianoforte, violon et violoncelle. Vienne. Pietro Meehetti. 12. Vier Lieder ohne Worte. Bécs. Meehetti. 13. Grande Waise de Bravoure Pour le pianoforte. 14. Fantasie. Pour le pianoforte sur de Motifs de l'Opera „Gemma di Vergy". Bécs. Pietro Merchetti. 15. Scherzo, pour le piano par Ch. Seyler. IG. Erinnerung a n R h e i n. Harmóniámra. Augsburg Böhm.

') \ 298. Simonffy Kálmán. Született Nagy-Abonyban 1832. okt. 5-én. Atyja György m. kir. testőr-, később huszárkapitány volt. A gymnasiúmot Szolnokon végezte, a bölcsészeti tanulmányokat pedig Yáczott. 1849-ben a még nem is 17 éves iíju már Görgey törzskarával ment Buda alól Esztergomon, Tatán át Komáromba s onnét ájul. 11-iki nagy csata után főhadnagygyá léptettetett elő. Alig 20 éves korában Czegléd városának főjegyzőjévé választatott, s itt kezdé nyilvános szereplését különösen dalárdák alakításában. 1859-ben a magyar zene ismertetése végett 22 vármegyét utazott keresztül. 1860-ban a külföldre ment és leszámítva azon 11 hónapot, melyet mint, Pestmegye választott jegyzője Nyáry Pál oldala mellett töltött, 1864-ik év őszéig folyvást utazásokkal tágította szellemi látkörét. 1864-ik évtől Esztergommegyének lett, állandó lakosa és csakhamar oly népszerűségre tett szert, hogy 1865-beu ') 8ágh: Zeu. Lexicon. IV. 257-9. 1.