Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 204 — főjegyző lett. 1872-ben a köbülkuti választó-kerület orsz. gy. képviselőjévé választatott s mint ilyen, tevékenységét a m. kir. zeneakademia felállításának szorgalmazására használta fel. Utóbbi 10 évben Pest-Pilis és Solt, Heves, Jász-N.-Kun, Szolnok és Esztergom megyék, nemkülömben Budapest főváros kerületi katasteri felügyelője volt. Simonffy zeneszerzeményeinek száma a 100-at meghaladja, melyek mind megannyi gyöngyei a zeneirodalomnak. Simonffy mint zeneköltő a külföldön is ismeretes, dalai mindenütt tetszéssel fogadtattak. íme néhány müvének czime: Tüiidércsárdás. 1852. / V , Szerelmi vadrózsák. " /l\ ' (i < Magyar dalbokreta. 25 magyardal. 1855. Magyar hangfüzér. 2 füzet. 1856. ( ' Ji •-<..• Dalok. 1 füzet. Lipcse. 1857. Cyprus lombok. Hegyháti dalok. •' . • - . r, Honfi ölöm. ' / Szegény bojtár. , Tárogató. 1859.') " k v * j^L . j n 299 Dr. Simor János. Született 1813-ban aug. 23-án Székesfehérvárott. Ugyanitt végzé gymnas. tanulmányait. Mint esztergom főegyb. m. papnövendék előbb a pozsonyi Emericanumba, majd a bölcsészeti tanfolyamra Nagyszombatba, utóbb a theologia hallgatására a bécsi Pazmanaeumba küldetett, s ugyancsak a bécsi egyetemen tanulmányai végeztével hittudorrá avattatott. Fölszenteltetvén, 1836-ban a pesti terézvárosi plébánián segédlelkészi minőségben kezdé meg pályáját. Harmadfél év múlva a m. kir. egyetemnél mint vallástanár és hitszónok nyert alkalmazást. Innen a bécsi Pazmanaeumba tanúim, felügyelőnek küldetett, két év múlva a bajnai plébániát nyerte el, és az itt töltött négy év után az érseki székvárosban a theologia tanára s érsekhelynöki titkár lett, 1850-ben pedig a bécsi felsőbb tlieologiai intézet tanúim, kormányzójává és es. kir. udvari káplánná neveztetett ki ; majd a vallás- és közokt. ügyi Ministeriumuál alkalmaztatott mint osztálytanácsos. Kevéssel erre, t. i. 1851. febr. 25-éu fehérvári kanonok és szép') Ságh: Zenész. Lexic. IV. 260. 1. Simonffy Kálmán életi

1, külön lenyom, a „Hajnal" albumból. Budapest. 1873.