Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása
225 a hűségre tért felkelők összes javai — mikkel a felkelés előtt birtak — a hatóságok közreműködésével is visszaadassanak. 1) Ugyanezen év őszén (távollétét megokolva) Nedeczky Sándor is hazatért Krakkóból ; 2) továbbá az 1709-ben német fogságba esett Mérey Mihály, apátkanonok, Kürtössi prépost, (utóbb mindketten czimzetes püspökök), Boldogfalvi Kis János, eszt. apátkanonok; Újvári Mihály, ferenczrendi, Bottyán tábori káplánja; Huszár Imre, mint a fejedelem főhadsegéde, sógorának, Nedeczky Sándornak katonai kísérője volt oroszországi útjában Péter czárnál; Huszár Pál, ki Heiszter tábornagy protectionalisával már 1710-ben hazatért; Slavniczai Sándor László, Zsámboky Nagy István stb. is mind hűségre tértek s jobbadán ismét mint megyei tisztviselők szerepelnek, A Sándor-család nemsokára bárói s utóbb grófi rangot nyert. Az anyagi rendezkedés a visszanyert, de kegyetlenül elpusztult javakon sok időbe és pénzbe került. Nedeczky Sándor távollétében birtokát, Lábatlant, gr. Berényi Tamás foglalta le. Ez a Rákóczy F. által még 1706-ban Nedeczky Sándornak adományozott körösi (curia) birtokáért olykép akarta magát kárpótolni, hogy 1707-ben egyszerűen beleült Nedeczky S. elhagyott birtokába s azt Esztergommegyéhez igyekezett kapcsolni. Ez ellen azonban Komárommegye közönsége közgyülésileg tiltakozott. 1709-ben ismét br. Kucklander kezében találjuk birtokait. Nedeczky végre nagy nehezen visszaszerezte teljesen elhanyagolt jószágait; e zilált vagyoni viszonyai és feldűlt 3) családi boldogsága keseritik meg végső éveit e kitűnő férfiúnak, ki a haza iránt kiválón érdemesült. Hazatérte után Komárommegye első, Esztergom pedig másodalispánjának választotta, mig a királypárton maradt öcscse, N. Mihály, mindkét vármegyében jegyzői tisztet viselt. Komárommegye Nedeczky Sándort az 1708—1715. országgyűlés végszakában egyik követéül is megválasztotta. A felkelés megyénket érintő eseményeinek elbeszéléséből is eléggé kiviláglik, hogy a megye és város mondhatlanul sokat szenvedett. A városi polgárság is teljesen meghasonlott önmagában; a magyar és német elem majd nyilt, majd egymás kölcsönös romlására törekvő titkos ellenfélként áll szemben egymással. A hányszor csak hire futott, hogy jönnek a kuruczok, a német lakosság a várba menekült; mert a német őrségre támaszkodott. A gyújtogatásokkal járó becsapások rendesen éjente történtek; az ellenállókat elfogták vagy menekülni kényszeritették. így történt pl. hogy Rácz Mihály kurucz fogságba esett fiát csak 30 frtnyi váltságösszegért szabadíthatta meg a fogságból. Szegénysége miatt csak kölcsön utján volt képes ez összeget előteremteni. A mit a magyar még meghagyott, felprédálta a német, ugy hogy (Bél M. szerint) sokan még évtizedek multával is sirva emlékeztenek e nehéz időkről; mert a polgári meghasonlás okozta sebek csak nehezen gyógyulának. A város magyar la*) Esztergomm. ltár. Lad. F. fasc. 4. nr. 11. -) Az amnestia költségeért 6 társával együtt összesen 791 frtot kellett fizetnie az amnestia-levelet hozó Dőry Lászlónak. V. ö. Nedeczky G. id. m. 293. 1. 3) Gyulai Ferencz komárommegyei alispán elcsábította nejét, Huszár Ilonát, kit Nedeczky Sándor halála .után (Lábatlanban halt el 1719-ben s ott is nyugszik) el is vett. 13
