Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása
226 kosságában a vér nem tagadhatta meg magát. A fegyverfogható magyar elem jó része a felkelők soraiban harczolt, vagy 1706-ban — félvén a győztes németség boszuszomjától — ingó és ingtlan vagyona hátrahagyásával menekült a városból. A felkelők, kik Esztergom ostroma alkalmával a várba menekült német lakosság elzárt lakásait felverték s javaikban lehetőleg megkárosították őket, a kuruczok elvonulása után busásan visszakapták a kölcsönt; mert a királypártiak viszont lefoglalták a menekültek vagy a kuruczok táborában harczolók ingó és ingatlan javait. E kuruczok közöl azonban 1707 óta mind többen hűségre tértek; mert családjuk ellátása, gondozása a háború viszontagságai között sok bajjal járt s a hirdetett amnestia alapján legalább ingatlanaik visszanyerését remélték. A hűségre visszatérő magyar polgárok, miután a törvényes király iránt tartozó hűséget megfogadták s a polgárrá avatás alkalmával szokásos esküt ismét letették, e ténynyel újra felvétettek a városi polgárok sorába. A vagyoni kérdés rendezése azonban nem csekély nehézségekbe ütközött és sok zavarral s viszálykodással járt. Maga a városi hatóság is a kurucz lakosok elhagyatottan fekvő szőleiből 1706 óta többeket nemcsak lefoglalt, hanem el is adományozott részint ideiglenesen, részint mindenkorra. így 1707. jan. 26-án Nóvák István szőlejét a városi tanács a főbírónak, Silz Jánosnak adományozta örök birtokul; de azon kikötéssel, hogy a termés fele mindenkor a városi tanácsot illesse. 1) A budai kamarai administratio 1707. jun. 1-én kelt leiratában olykép intézkedett, hogy az önként hűségre térő kuruczok lefoglalt javaikat visszakapják s e rendeletének szigorú keresztülvitelére utasítja a várost. A helyzet urává lett német polgárság azonban e rendelettel szemben 1707. jun. 10-én olykép határozott, hogy mindazok, kiknek annak idejében a kuruczokká lett lakosok házait és földjeit átengedték, a jogszerű termés behordásáig maradjanak meg azok birtokában ; sőt továbbra is — ő felsége kegyes intézkedéséhez képest. A kik azonban az ily módon kezükre szállt földeket nem mivelik kellőképen, azoktól — a városi tanács felülvizsgálata alapján — a birtok elvétetik s viszszaadatik jogos tulajdonosának. 2) Ezen eljárás igazolására arra hivatkoznak, hogy br. Bruggenthal (várparancsnok 1706—1708 elejéig) által 1706. okt. 24-én kihirdetett cs. kir. amnestia értelmében csak azon kuruczok kapják vissza minden birtokukat, kik 15 nap alatt hűségre térnek; ellenben azok javai, kik a kitűzött határidő alatt sem térnek hűségre, a hüségökben megmaradt lakosoknak fognak átadatni. Nemcsak a város, hanem a várparancsnokság és a budai kam. adminisztratio is sok ily elhagyott birtokot foglalt le és adományozott másoknak; az ujabban hirdetett amnestiák következtében a város fentebbi álláspontja ugyan elavult; de a vitás kérdések száma mégis mindinkább szaporodott. E kérdések elintézése évekbe került, mert az időközi birtokosok az általuk eszközölt befektetések és tartozások czimén kárpótlást követeltek. Ha az ilyes természetű *) Esztergom vár. ltár. 1706. jegyzőkönyv 5. 1. s) U. o. 11. 1.
