Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)
208 hajót Karvára szállíttatta (november) s 400 hajdúból álló őrséggel és 3 taraczkkal erősitve e pontot — újra biztosította a dunai átkelés lehetőségét. 1) Bottyán e működése közben a Dunántúlra szorult hadnagyai: Parragh Gergely és Balogh András — le egész Pécsig portyázva — majd 2000 db. marhát hajtottak el és hoztak fel Karvához. Ugyanekkor (nov. 11.) Bottyán arról is tudósítja a fejedelmet, hogy Esztergomban ez időszerint nincs több 200 beteg német katonánál s még vagy 150 rácz lovas, De ezek lovainak még csak szalmájuk sincs; mert Esztergom körül a falvakat egész Bicskéig mind elpusztíttatta. 2) Jelenti továbbá, hogy a dunai vonalat őrzi, egyébiránt a további teendőkre nézve várja a fejedelem utasítását, ki (nov. 14.) ismét a Dunántúlra rendeli Bottyánt és hadait, hol kiváló részt veszen az 1707-ik évi dunántúli hadjáratban. * Esztergom vára ugyan 1706. okt. 10. óta állandóan a császáriak birtokában maradt, künt a megyében azonban még éveken át a kuruczok uralkodtak. Esztergom ostroma idejében Nedeczky Sándor is meghódolt a fejedelemnek ; sógorai, Huszár Imre és Huszár Pál, karvai és sárkányi birtokosok szintén a felkelők táborához csatlakoztak. Rákóczy Nedeczkynek a Nyitramegyében fekvő Kőrös nevű nemesi curiát adományozta járulékaival együtt s ugyanoly jogokkal, mint a hogy azt a labanczpárti Berényi Péter és Pál bírták. 8) Nedeczky Sándor magasabb képzettségénél és kitűnő nyelvismereteinél fogva (5—6 nyelvet beszélt) utóbb mint diplomatiai ágens és követ Lengyelországban s Péter czárnál fontos szolgálatokat tett a fejedelemnek; neje, Huszár Ilona pedig azalatt a Lengyelországban (Rákóczy jaroszlávi birtokán) tartózkodó fejedelemasszony, hessen-reinfelsi Amalia (ki anyai ágon Árpád-vérből származott) udvarmesternője volt. Ezek- s a már korábban emiitetteken kivül még nevezetesebb esztergomi kuruczok: Mérei Mihály, eszt. kanonok, bozóki prépost, szekszárdi apát és senator a felkelőknél. Sok éven át mint káptalani praefectus élt Esztergomban; utóbb német fogságba jutott (1709. aug.). Bercsényi azon fenyegetéssel igyekszik őt kiszabadítani, hogy 40 papot hozat el a Vágón túlról és papnak, káptalannak nem lesz előtte tekintete, ha szabadon nem bocsájtják. 4) Kemény kurucz volt, ki csak azt sajnálta, hogy az „Úristen lelket adott a németekbe és inkább szolgálja a törököt, mint a kutya németet." Továbbá Kürtössi, esztergomi prépost, Boldogfalvi Kis János, szintén eszt. kanonok, Bottyánnak, mint hadvezérnek tábori főpapja volt. Újvári Mihály, ferenczrendi szerzetes, Kolinovics tudósítása szerint 5) 1704-ben aprilban Esztergom >) A. R. IX. 312. 1. -) U. o. 313. 1. 3) Nedeczky Gáspár: A Nedeczky család 213. 1. ') A. R. VI. 255. 1. 5) Comment. Libri 1. f. 389. 1.
