Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása
227 követeléseket illetőleg a felek nem tudtak megegyezni, ügyök a bíróság elé került. Pl. a budai kam. bizottság (1707. máj. 9-én kelt) határozata értelmében Sailler Tamás, a hűségre tért esztergomi mészáros visszakapja házát a földekkel együtt, mint a melyek csak föltételesen adományoztattak másoknak. Az időközben felmerült költségek- és befektetéseket illetőleg azonban oda utasítja Saillert, hogy tiszteséggel egyezkedjék ki a tényleges haszonélvezőkkel. A hirdetett kir. amnestiák alapján 1707. május 22-én a következő kir. városi lakosok tértek ismét hűségre : Jókard István, Kovács Mihály, Farkas Mihály, Mecsér János, Kovács Mihály, Kovács György, Szabó Gergely, Kovács János, Jakabfy Péter, Simonics István, Szabó Mátyás, Demin Pál, Kovács Pál, Kézai András, Lakatos János, Fogas András, Frölich János, Kiss Mihály, Szentgály Istók, Asztalos Mihály, Kovács Gyurka, Csizmazia Pál, Skenitz Mátyás, Varga Márton, Jankovics György, Jankovics Ferencz, Kőszeghi István, Kelemen Márton, Balogh János, Elek István, Szüts Gergely, Mánya István, Tóth Gyurka, Lakatos Ferencz, Nagy Ferencz, Warga Mihály, Pap János, Szabó Márton, Kovács Jakab, Balog Pál, Szeges András, Tót Istók, Poczak Mihály, Simon András, Világos Ádám, Szalay Illés, Lakatos István, Bandy Máté, Kalmár Ferencz, Rozsnyai Simon, Kapuvári István, Vörös István, Nóvák György, Beke István, Tót György, Adorján István, Horvát Szabó Tamás, Lugosics Szabó Tamás, Szabó Lőrincz, Szalay István, Czibak Mihály, Kiss János, Varga András, Deák István, Szabó Samu, Tót Gyurka, Szalay János. Összesen : 67. A felkelés ügyét szolgáló vagy szétfutott és vissza nem tért lakosok elhagyott ingatlanainak eladományozása egyébiránt ezentúl is napirenden volt. Igy pl. a budai kamara Jaksics Illés (máskép Rácz Ilia), a kegyetlenségeiről hirhedt naszádos kapitánynak 1709-ben oda adományozta a kurucz Turóczy András házát, földtartozékaival egyetemben;') egyúttal utasítja a várost, hogy Iliát vezesse be e ház birtokába és vegye föl a városi polgárok sorába — de a jövőre kiható további consequentiák nélkül. A város azonban e gyűlölt egyén érdekében ugy látszik nem teljesítette a kamara utasítását: a kormány legalább 1714-ben újra megsürgette a várost, hogy Iliát vegye föl a városi polgárság kötelékébe. Eközben br. Kucklánder is tisztázta ügyét a vár átadását illetőleg; 1708 első felétől egész 1719-ig ismét mint esztergomi várparancsnok szerepel. A mint már korábban is megtette, ugy jogot, könyörületet nem ismerő lelke most is arra használta fel a zavaros helyzetet, hogy — a felkelők anyagi romlásával — halomra gyűjtötte vagyonát, nem riadva vissza az erőszak és aljas kapzsiság sugalta legalávalóbb eszközöktől sem. Mogor György, harminczados, 1709. nov. 9-én jelenti Zenegg Kr. budai kamarai adminisztratornak, hogy br. Kucklánder Bottyán Esztergomban fekvő 3 elkobozott házát (kastélyát, sörházát, és egy szerbek lakta bérházát) némely kiadásai fejében a maga számára ') U. o. 1709. jegyzőkönyv 26. 1. 13*
