Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

214 Bercsényi előtt s már ekkoron csakis Bercsényi körültekintő higgadtsága mentette meg Bottyánt az elfogatástól.

1) A trencséni vereség után Bottyán Érsekújváron és vidékén tartózkodott. Már a fejedelem- és Bercsényinek Csenkevárra vonatkozó intézkedéseiből meggyőződhetett, hogy a fejedelem felfogása szerint az ő külön érdekei védelmét nem tartják összeegyeztethetőnek a közügy érdekeivel. Ennélfogva Bottyán azon törekvése is, hogy magán érdekeit a közügy csekélyebb jelentőségű érdekeivel takargassa vagy kiválóbb érdekeivel azonosítsa — határozottan dugába dőlt. A fejedelem intézkedésében rejlő fullánkot Bottyán maga is nagyon érezni látszott, mert, hogy a magánérdek hajhászatának gyűlöletes gyanúját elhárítsa mágáról, Bercsényihez irt levelében (aug. 7.) lehetőleg védekezni igyekszik még a gyanú árnyéka ellen is. Nagy buzgalmat tanusit a közügy iránt és felkiált: „Isten engöm úgy segéljön, kész vagyok élni — halni nemzetem és hazám mellett; csak parancsoljon Nagyságod — szívből, lélekből cselekszem!" Bottyán e nyilatkozatához képest, ha a fejedelem nem ad zsoldot, azzal biztatja és csendesíti hadtestét, hogy kész még jószágát is eladni

2) vagy elzálogosítani, csakhogy hadtestét fizethesse s igy együtt tarthassa (aug. 10.); ezzel egyidejűleg azonban mégis 10.000 frtot (felében ezüstöt) kér a fejedelemtől hadteste fizetésére, mert külömben serege kedvét veszti. A szökések már mind sürüebbekké kezdenek válni; a lovasság vas hiányában nem tudja lovait megpatkoltatni s igy kevésbbé hasznavehető. Bercsényi gróf mindezekre úgy vélekedik, hogy ha csak a pénz tartja bennök a lelket, úgy ez nem illik hazafiuságukhoz ; a fejedelem ellenben magasztalja Bottyánt hazafias áldozatkészségeért, ki érdemei elisméréséül

8) külömben már 1705-ben az érsekújvári gr. Serényi-féle felházzal együtt Szt. Péter és Madar falukat (Komáromm.) kapta Rákóczytól adományul. Rákóczy folytatólag azt is kijelenti, hogy nem kívánja tőle jószágai feláldozását; ha pedig sajátjából költ valamit, azt meg fogja neki téríteni. Tovább kifejtendő buzgalmáért, a hadak összetartásáért pedig majdan különös kegyelmének nyilatkozatával kecsegteti s pénzt is küld serege számára.

4) A fizetőmester, Horváth György, azonban nem érkezett meg az igért pénzösszeggel. Bottyán tehát, nehogy serege elszéledjen, Újváron a legénység egy havi zsoldját azaz fejenkint 3

1/

% ezüst forintot kifizette a sajátjából.

5) Ez eljárásról tudósítván a fejedelmet — egyúttal patkó vagy vas küldését sürgeti ; mert ezt Újvár egész vidékén pénzül sem lehetett már kapni. Bottyán — saját nyilatkozata szerint — ekkoron a sereg zsoldjára már 7000 ezüst frtot előlegezett a sajátjából (aug. 19.); a katonaság mégis szöktön szökött. A rézpénz már annyira elvesztette értékét, hogy mitsem lehetett venni >) A. R. II. köt. 328. l. ') U. o. IX. 509. 1. ») U. o. IX. 201. 1. *) Eger, aug. 13. U. o. IX. 514. 1. 5) U. o. IX. köt. 520. aug. 17.