Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

204 tott ártatlan gyermekeket is csapatosan a Dunába vetették vagy leöldös­ték őket. 1) Starhemberg úgy a szentkereszti mind a túlparti csenkevári sánczokat is levonatta. * Német forrás szerint még szept. 28-án, tehát még a sáncz elfoglalása napján, Rákóczy szerint pedig a következő napon Starhemberg gáttalanul' ér­kezett Esztergomhoz s hadainak részével azonnal megszállotta a Szt. Tamás­és Szt. Györgyhegyet. A fejedelem ép ekkor érkezett vissza Esztergom alá; látja Starhemberg hadainak felvonulását és táborba szállását a szőlők aljában. Az egész haderőt összesen most nem becsülte többre 7000 embernél; a feje­delem körül pedig csak 3000 ember volt (köztük Bottyán és Zsámboky ezrede); ezeknek is egy részét portyázásra küldötte volt, kik oly nyakrafőre jöttek vissza az ellenség elől, hogy a fejedelem jobbnak tartotta a hidnak elbontá­sát, nehogy kitegye a felgyujtás vagy hirtelen megrohanás veszélyének. Az ellenség már megérkezése első éjjelen hozzáfogott az ostromkészüle­tekhez. A még fenálló s kuruczok hányta sánczokat a Szent-Tamáshegyen • rendbe hozta s okt. 1-ére ostromütegei is már készen állottak. Ezekhez Bu­dáról várta a nehéz faltörő ágyukat. A fejedelem a dunai oldalról ezalatt is föntartotta összeköttetését a Várral s gondoskodott annak teljes ellátásáról. Eleimet, lőszert naponkint szállítottak a Várba, habár mindezekkel egy hónapra ugy is el volt látva; de ennél to­vább úgy sem tarthatta volna magát, ha az ellenség teljesen fel van készülve az ostromhoz. Rákóczy ezután — egyebet nem tehetvén — Írásbeli utasítást adott a várparancsnoknak, hogy mihez tartsa magát; tudtára adta a titkos je­leket, melyekkel úgy vele, mint a Bénynél táborozó gr. Eszterházy Antallal közlekedhetik s erre sietve távozott Kassa felé. Okt. 2-án már Csalomján, 4-én pedig már Szécsényben jártatja táborát. Bottyán, ki csapataival eddigelé Komárom irányában foglalt figyelő ál­lást, egy idő óta Bátorkes^in betegen feküdt kastélyában; a fejedelem ügyes orvosa, dr. Lang gyógykezelése azonban ismét talpra állította a szívós erejű öreget. Lábbadozó állapotában értesülvén arról, hogy a Várba helyezett magyar és német őrség között viszály tört ki ép akkor, midőn Starhemberg hada már közelgett és ostromzár alá fogta a várat, gyorsan Esztergomba sietett. Itt — gyengesége miatt két hajdú vállaira támaszkodva — felment a várhegyre, hogy rendet csináljon és elszánt védelemre buzdítsa az őrséget. Bent is akart ma­radni ; de még sem tette, mert néhány hajdú nagyon intette, hogy bent ne maradjon, mert az őrségbeli német hajdúk és némely rosszak megfogják, meg­kötözik és a labanczok kezeibe szolgáltatják! Starhemberg még a kuruczok által ásott s általuk utóbb csak rosszul behányt futóárkok felhasználásával okt. 2-án kezdette meg a Vár és Víziváros ostromát. ') Esztergom megyei ltár, Theca II. lit. G. fasc. I. nr. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom