Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

203 csatlakozott. A nagy sánczban fekvő német őrség ezek láttára szintén meg­feledkezett katonai becsületéről; néhányan közülök fehér zászlókat kezdtek mutogatni, mire az ellenség a kapura támadt. Az elpártolt német őrség a kaput megnyitotta az ostromlók előtt, kik a bentlevők számára gratiát kiabálva — a nyilt kapun át bevonultak a sánczok közé. Az őrség egy része a sáncz közepén cso­portosult ; részök a fegyverletételre, részök ellenállásra készült; mert a benyo­mult ellenség azonnal az öldökléshez fogott. Lóczi hájdui csak akkor kezdtek lövöldözni, midőn már körül voltak véve, tehát késő volt a védekezés. A gratia biztató szava daczára — az ellenség nem kegyelmezett sem a német, sem a magyar őrségbelieknek. Chassant meglőtt egy tisztet, mire mintegy századma­gával elfogatott; de hogy a többin a ráczok micsoda kegyetlenségeket követ­tek el, — azt emberi toll le nem Írhatja. A fejedelem Emlékiratai szerint Chassant látván a németek árulását, tökéletesen elvesztette a fejét és csapa­taival a meredekség szélén fekvő remete-barlangba vonult, a * hol ellentállás nélkül megadta magát. 1) Kolinovics szerint Starhemberg, minthogy nagyon erőseknek találta a nyergesujfalusi sánczokat, Komáromból 4 ostromágyút és 2 mozsarat hozatott s szept. 27-én ezekből lövette a sánczokat. Délután rohamra vezette csapatait s öt órakor oly sikeres támadást intézett, hogy alig egynegyed óra alatt a sánczőrségből 800-at hánytak kardélre, százat pedig elfogtak; mig a támadók csak 8 embert vesztettek (!). A sánczokkal együtt 10 ágyú és 1 mozsár került a császáriak birtokába. 2) A német katonai iró?) nem emlékezik az árulásról; szerinte, minthogy tábori ágyúikkal mitsem árthattak az erős sánczoknak, — rohamot intéztek ellene, még pedig oly erővel, hogy a bátorságát vesztett őrség fegyverét el­vetve — futásban keresett menedéket. Pálfi gróf elsőnfek nyomult a sánczba; Chassant száz emberével elfogatott, a többit pedig levágták. A sánczok közt talált 10 ágyú és egy mozsár a császáriak kezébe került, kik összesen 8 em­bert vesztettek halottakban s néhányan (köztük Sickingen és Draskovich) meg­sebesültek. A katonai iró az osztrák fegyverek páratlanul álló hősi csodaté­nyének nevezi e sánczok gyors elfoglalását. Legyen bár; ámde az a kegyet­lenség, melyet ez alkalommal a sánczok között talált védtelen pórokon elkö­vetett — mint örökös szégyenfolt tapad e fegyvertényhez. A szentkereszti sánczok épitése a szegény vidéki nép nehéz munkájába került; mert sok ezer czölöpöt (pallisade) is kellett oda szállítania. A sánczolás kényszermunkája miatt annak idejében mezei -munkáját sem végezhette, azon­felül pedig szekereiben és barmaiban is temérdek kárt szenvedett. Starhemberg csapatai nemcsak a sánczok közt talált és százakra menő paraszt munkásokat is kardélre hányták, hanem a sánczmunkára szorított szülők által ott tar­V. ö. A. R. I. 634. 1. s) ld. m. 96. 1. *) Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. VIII. B. S. 406 — 425.

Next

/
Oldalképek
Tartalom