Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése

16 1714-ig sohasem jelentek meg a megye közgyűlésein. Sőt Keresztély Ágost, ki még mint győri püspök KoÜonich érsek coadjutora lett, midőn e minőségében 1701 jun. 6-án egyúttal Esztergommegye főispánjává avatták, ez ünnepélyes ténykedésben titkárával helyettesitette magát. Csak 1714-ben május 8-án jelent meg először és elnökölt a megyei közgyűlésen. Különben pedig úgy az érsek mint a káptalan érdekeit mindig az itt lakó gazdasági praefectus képviselte úgy a megyei köz- mint a kis gyűlések alkalmával (generális et particularis congregatio). Ezekre a város képviseletében is mindig megjelent a bíró és a jegyző (vagy egy tanácsos). A megyei élet lelke és központja az első alispán; az ő kezében központosulnak az összes ügyek (közigazgatás, katona, adóügy, végrehajtó hatalom stb.). Az alispán, jegyző sokszor két megyében is (Komárom, Esztergom) szolgált. Tisztújító gyűlést minden harmadik évben tartottak s előzetes kijelölés alapján itt választották számadásra is kötelezett tisztviselőiket (számonkérő gyűlés). A vármegyének ekkoron még nem volt saját háza; a vízivárosi megyeház felépültéig (XVIII. sz. első fele) a megyegyülések is külömböző helyeken tartattak. így 1691. jun. 17-én Bucsun (így nevezték) tartották az első tisztújító gyűlést; márcz. 26-án pedig Esztergomban gyűléseznek. 1694-ben Széchényi György érsek vízivárosi házában (az érsqjd praefectus lakása) Konkolyi alispán elnöklete alatt törvényszéki ülést tart (sedria) a vármegye; 1696, 1702-ben Bátorkeszin, majd Bottyán esztergomi kastélyában, vagy a káptalan házában tartják a megyegyüléseket. 1696 jan. 23. a Vízivárosban tartott tisztújító gyűlésen az alispáni szék jelöltjei: Konkoly László, az előbbi alispán, Slavniczai Sándor Menyhért és Nedeczky Sándor. A jelenlevő főpapság, főurak, nemesek nagy szavazattöbbségével Sándor Menyhért választatott alispánná; a másod alispánról nincs szó (valószínűleg Nedeczky Sándor volt). Újvári János, az előbbeni jegyző, Nedeczky Mihály és Ároky Péter jelöltek közöl egyhangúlag Nedeczky Mihályt választották meg a vármegye rendes jegyzőjének. Sinka Györgyöt, a korábbi szolgabírót, meghagyták állásában; de a másik szolgabírói állást Pathő Ferenczczel helyettesképen töltik be, ki mint egyúttal első ülnök — továbbad is folytatja e nemű teendőit. Második ülnök (azaz eskütt): Zeller György^ a harmadik pedig Jósa István. Soár János megerősíttetik pénztárosi minőségében; egyúttal kir. harminczados Esztergombán. Egyhangúlag megyebiztosokká választattak: Thuróczy János és ifj. Szentgály István. (Ezek egyike „német biztos" volt, ki a német katonaság beszállásolását eszközölte.) Megyei ügyész: Ároky Péter. Szokás szerint mindnyájan leteszik a tiszti esküt. Úgy a megyei mint a városi hivatalok betöltésében azon elv uralkodott, hogy a bizalom és képesség mellett oly vagyonos egyének alkalmaztassanak, kik nem szorulnak fizetésre. A megyei tisztviselők ') Esztergomm. ltár Protoc. 1696—1702. p. 4.