Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése
*17 ez idő szerint nem is voltak még bizonyos székhelyhez kötve ; a közgyűlésen megjelentek, de külömben saját tartózkodási helyükön hivatalnokoskodtak. A szolgabíró zálog- és egyéb ügyekben 600 frt erejéig eljárhatott. 1) Az 1696 ápril havi megyegyűlésen a tisztviselők fizetése a Következőleg szabályoztatik : az alispán fizetése 200 frt; a jegyző- és szolgabiróé 60 frt; az ügyészé 40 frt; a pénztárnok 100 frtot, az esk-ütt 15 frtot kap. A biztos fizetése 25 frt; de a megyehatárain túl 1 frt napidija van. A jegyzőkönyvek és • számadások szórványos adatai szerint ez időben a várnagy (satrapa) fizetése 36 (majd 40) frt, a börtönőré (1698) 24 frt,- utóbb (1701) 32 frt és 5 szapu buza ; azonfelül békóra vert rabtői 1 frt, egyszerűen elzárt rab után 50 dr. kapott. A bakó fizetése (1701) 45 frt, 12 sarlói szapu buza és 12 szekér fa. Minden hivatalos működésért 4 frt járt a bakónak; de bószorkányégetésért 10 frt fizetett neki a # vármegye. Ekkorán a megyének csak egyetlen hajdúja volt 37 frt fizetéssel. 1) Kiküldetések alkalmával — akár a megye határai között, akár azon kívül — a tisztviselők rendes napidijakat élveznek. így az első alispán 4—5 frt, másodalispán 3 frt, jegyző 2 frt, ügyész 2 frt, szolgabíró 1 frt napidijat kap (1701). Ekkorori már a megyei- és törvényszéki üléseken való részvételért is kapnak napidijakat (az általuk hozott megyei statutum értelmében) szintén a föntirt összegek alakjában. 2) A napidijak egyáltalán nagyon sűrűen fordulnak elő s még a vármegye hajdújára is kiterjednek (naponta 2 garas). 1700-ban az alispán a megyei számadószéken való megjelenéseért 12 frtot kap. Az adókulcs alapjául szolgáló vagyonösszeiráskor az alispán 24 napra 96 frtot, Kapuváry György és Huszár István szolgabirák Pathó Ferencz esküttel együtt 144, tehát összesen 240 frtot kapnak. Az adólajstromok (dica) összeállításáért is napidíj járt. Ugyanezen évben pl. a hadbiztossal való számadás és a 4 adólajstrom 277 frtjába került a megyének. 3) 1701-ben pl. Mérey Mihály szekszárdi apát-kanonok s kápt. praefeetus Rudnyánszky Mihály szolgabiróval és Pataky János esküttel együtt végzik a megyei adóösszeirást; összesen 77 frt. 50 dr. napidijat kapnak. 1702-ben az adóösszeirás s a hadbiztossal való computus összeállítása 159. frtjába került a megyének. 1701-ben Kerestély Ágost szász herczeg és érseki coadjutor főispáni beiktatása alkalmával a vármegye által'adott ebéd 70 frtrba került. 4) A megyegyülések alkalmával közös étkezés czimén közönségesen 10—40 frtnyi tételek szerepelnek a megyei számadásokban. Mindezen kiadásokat valamint a megye által adott ajándékok és egyéb költségeket (ide nem értve a portiót) a megye házipénztárából fedezték, hová rendszerint csak a jobbágy adózott. L. a megyei száma'dásokat ,U. O. L. M. f. 7. nr. 11. -) U. O. Lad. E. f. I. nr. 10. 3) Szerkesztik : Nedeczky Mihály főjegyző és az érseki tiszttartó. Ekkor már aljegyzője is van a vármegyének Palkovics Ferencz személyében. 4) U. O. L. E. f. I. nr. 9. 2
