Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
136 A régi hagyomány alapján a halotti tor megtartása nálunk is szokásos volt. Néhai Ispán Pál, csizmadia és borbiró özvegye, férje halotti torára 42 font hust és 2 ludat vesz 2 frt 15 dr. értékben; a bort saját pinczéje szolgáltatta hozzá. A temetési költségek: koporsó 2 frt 90 kr.; viaszgyertyákra 7 frt; a temetés és requiem 2 frt; 3 kis mise 1 frt 50 dr.; a halott feletti virrasztásés zsoltáréneklésért a kántornak 2 frt 75 dr.; harangozásért 1 frt; a koporsóba való fehér gyolcsért 1 frt 35 dr. Összes kiadása 20 frt 65 dr. A húsvéti gyónás végzését a lelkészek ellenőrizték s annak elmulasztását a közvélemény sújtotta. Egyes czéhek kebelükből is kizárták a húsvéti gyónást elmulasztót. Vízkeresztkor a lelkész beszentelte a házakat, esetleg lakást is; ezért koledát szedett (élelmiekben adott ajándék), melynek 1/ 3-ada a kántort illette. A lakodalmi szokásokról nem szólnak emlékeink. A bőséges lakó- * mázás, különösen a rengeteg borfogyasztás a kor hagyományos szokásai közé tartozott. Az ily lakomák költségei utóbb szinte megnehezítették a szegényebbnek a czéhmesteri jog megszerzését. * * * A vármegye ez időszerint kizárólagosan politikai hatóságul szerepel, mely nem ölelte fel a mai vármegye szélesebbkörü teendőit. Egyházi, iskolai, közgazdasági vagy közegészségi ügyekkel csak annyiban foglalkozott, a menynyiben a kormányrendeleteket esetről-esetre végrehajtotta ; ha ugyan ad acta nem tette azokat. Magában a kir. városban, habár viszonyai kisszerűek és kezdetlegeseknek mondhatók, az intéző körök mégis tanúsítanak már némi érzéket legalább a közegészségügy, a csin és szépítés dolgában is. A közegészség tekintetében a hatóság pl. már 1701-ben üdvösen intézkedik, midőn a vargákat, kik a Kis-Dunában dolgozták félnyers bőrnemüiket, határozatilag eltiltja ettől és pedig összes bőrnemüik elvesztése és 12 frt. birság terhe alatt. A Szt. Erzsébetről nevezett kórház és templom 1710-ben már fentállott 1) s a városnak meg volt külön hatósági orvosa. Ilyen volt pl. Diemant Zsigmond, ki 1710-ben fizetésjavitásért folyamodik. Ez,meg is történt, a mennyiben havi fizetését 5 frt, halottvizsgálásért járó diját pedig 20 dénárban állapította meg a város. Orvosi minőségben ez időben a czéhtestületté alakult borbély-sebészek máskép fürdősök szerepeltek, kik szintén c^ak a szokásos remeklés és egyéb föltételek teljesítése után vétettek fel a czéhtestület kebelébe s foglalkozhattak a betegek gyógykezelésével. Ez idők gondolkozás módját jellemzi, hogy pl. 1711-ben Heim borbély Szabó Mózest, Vak Bottyán unokáját, bepanaszolta a városi törvényszéknél, hogy gyógykezeléseért nem akar neki megfizetni. A vádlott erre azzal védekezett, hogy Heim gyógyítsa meg őt előbb alaposan, hogy a lába ismét ki ne fakadjon s akkor majd megfizeti fáradsá') Esztergomvár. ltár, 1711 — 11. sz. Dóczy F. pékmester mai háza.
