Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
125 1711 óta Eszi. ómban csak oly kalmár telepedhetett le vagy űzhetett kereskedést, ki e kalmár-társulatba fölvétette magát. A hitel-ügy terén jelentékeny haladást képvisel a város kiváltságlevelének ama pontja, mely szerint esztergomvárosi polgár áruczikke sehol sem foglalható le polgártársa adóssága fejében. Az Esztergomban felállított kir. barminczad valamint a karvai fiókharminczad — arról tanúskodik, hogy a kereskedelmi forgalom utja megyénk területén vezetett át és aránylag elég élénk lehetett. V. II. Rákóczy Ferencz a XVII. század végéről nem valami kedvező színben tünteti fel a külömböző társadalmi rétegeket és állapótokat. 1) A fő- és alpapság, a főrendiek s a nemesség az anyagi és szellemi téren inkább süllyed, mint emelkedik. Katonai dolgokban nem képzi magát, tehát elmarad. Az ipar és kereskedelem pang, pénz nincs az országban, tehát az őstermelő valamint az iparűző és kereskedelmi osztályok rétegei is átlag szegények. Pap, nemes és jobbágy (a zsellérrel), katona és polgár, kereskedő és iparos képezi e három évtizeden át a város és megye külömböző társadalmi rétegeit. Az úgynevezett értelmiségi osztály csak gyéren van képviselve. A viszszafoglalást (1683) követő első években alig találunk 10—12 papi egyént; a lassankint visszaszivárgó nemesség nagyobb része beérte vele, hogy elvégezte a gymnasiumi tanfolyamot. 2) A falukon kevés az iskola; tehát az irni és olvasni tudók száma is csekély a férfiak köréből is. Leányok — még a szegényebb nemesség körében is -— csak elvétve tanultak irni és olvasni. Az újjáalakulás és különösen a városi élet szervezésének lényeges kiegészítő részét képezte az egyház és iskolaügy rendezése. A hitélet ápolása s a lelkipásztori teendők végzésére Loth. Károly a hadseregben működő szentferencziek (a Mária tartományból) közöl néhánynak a Vizivárosban szállást és néhány adag kenyeret rendelt. Utóbb I. Lipót királytól háztelket is kaptak, melyen kápolnát és konventjük számára utóbb faházat is építettek, mely azonban Esztergom ostroma (1706) idejében leégett s csak 1715-ben lőn újra helyreállítva. A lelkipásztorkodást is a világi papok vették át; a plébánia-templomot (fatoronynyal, 3 haranggal és órával ellátva) Szász Keresztély Ágost érsek építtette 1708-ban. ') Emlékiratai. V. kiad. 70-79 1. -) Nedeczky Sándor ez időszerint egyike volt a legképzettebb komárom- és esztergommegyei nemes birtokosoknak; oly helyzetben volt, hogy könyveket is kölcsönözhetett másoknak. Bizonyára e képzettségének és széles, nyelvismereteinek (6 nyelvet beszélt) köszönhette, hogy a budai comissio tagja lett s II. Rákóczy Ferencz utóbb a lengyel és orosz udvarnál követi minőségben értékesítette szép tehetségeit. A felkelés lezajlása után — mint Komárommegye követe — egyik tagja lett azon bizottságnak, melyet az országgyűlés a hiányos törvénykezési rendszer újból való átdolgozására kiküldött.
