Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok

126 Éveken át e ferenczrendi atyák egyike végzi a vízivárosi lelkészi teendőket. Esztergom sz. kir. város s a többi szomszédos városrészek lelkészkedés tekintetében mind a vízivárosi plébániához tartoztak kezdetben. Az erődített Vízivárosban lakó plébánossal való érintkezés nehézségei főleg éjjel, a kapuzárás után, midőn sokszor órákba került, mire a kapun kibocsátották; továbbá a polgárság évről-évre gyarapodó száma a kir. városiakat egy külön szentferenczrendi konvent és önálló "plébánia alakítására vezette. A városi tanács a helyzet parancsbló szüksége következtében már 1697-ben meghívta a szentferenczieket s az építendő templom és konvent számára háztelket adományozott számukra, mely adományt I. Lipót király is megerősítette 1700-ban. Csatáry Athanáz atya már ugyanezen évben letette a templom alapkövét; a templom és a zárdaépület egy része azonban csak 1717-ben készült el. A Szt. Annáról nevezett kolostort a vízivárosi konvent megosztásával népesítették be még ugyanezen évben. A szentferencziek letelepítésével majdnem egyidejűleg megalakult az önálló kir. városi plébánia is a Buda-utczában (1695—1699). A város t. i. a Vi' zivárosból meghívott első önálló plébánosa, Malonay Pál számára megvette • egy szegény polgár, Patakynak vályogházát. Malonay itt lakott 2'/« éven át; de —: mint panaszolja — helyisége oly szük, hogy marháit, cselédségét másutt kellett tartania. Saját lakóhelyisége sem kielégítő, mert cselédjeivel csak ugy sanyarog benne s nem volt jóravaló szobája sem. A plébánia-templom is kezdetben csak szegény külsejü, szükség alkotta csürszerü épület volt (torony nélkül), mely a hívek áldozatkészségének köszöni megújítását a XVII. század végén 1699- és 1726-ban. Az uj plébános fizetését a városi főbíró és tanács a következőkben állapította meg: készpénzben 170 frt; természetbeli járandósága: 43 mérő buza, szántóföld és rét annyi, a mennyi másnak is jár egy egész háztelek után. Stóla-jövedelme: egy keresztelés után jár 25 dr., az uj chrismát használó (kereszteléskor) első gyermek 1 frt 50 drt fizet; gyermek temetése 50 dr.; nagykorú után 1 frt, a fölötte tartott gyászmise- valamint esketésért 1 frt; beavatásért 25 dr. Tűzifából 12 ölet kap a várostól (1699). Egyház és iskola ez időszerint mindenütt karöltve jár; sőt kétségtelen, hogy a városi iskola megalapítása megelőzte a kir. város önálló parochiává való alakulását. A plébánoséval egyidejűleg Lendvai László iskolamester fizetését is szabályozták. E szerint járandósága: kántorsága czimén kap 50 frtot, 12 mérő búzát, 2 mázsa marhahúst, 6 szekér fát, 4 akó sört, 3 akó bort és 50 font sót. A gyermekek tanításáért minden gyermek után évnegyedenkint jár 25 dr.; temetésért 15 dr.; éjjeli zsoltáréneklésért a halott mellett 1 frt. A bevándorolt német polgárság számereje a XVIII. század első tizedében mindjobban növekszik. A várparancsnok s a német várőrség támogatása mellett e német elem nemcsak hogy tért igyekszik foglalni, hanem vezérszerepre is törekszik a város ügyeinek intézésében. Német istenitiszteletet és iskolát követeltek a maguk számára s e követelésüket részben érvényre is emelték. A ta-