Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
120 zől, kik a felavatáskor mellette állottak. Ivott a czéhért, annak összes tisztviselőiért s minden egyes legénytársáért egy-egy pohárral. Mig a társpoharat itta, két társlegény tányért tartott az álla alá. A keresztszülőkkel továbbra is fentartotta a barátságos viszonyt s pl. újévkor ajándékkal tisztelte meg őket. A legény-társulat újévkor az atyamesternek is szokott volt ajándékot adni; ilyesmiért aztán viszont tisztesség dolga volt megvendégelni az ajándékadókat. 3) A társpoháros legény egyrangu és jogú tagja volt a legény-társulatnak. Résztvett a gyűléseken, az atyamester és dékán-legény (öreg-dékán és kis dékán) választásában. A czéhmestert választó gyűlés napján a legénytársulat is köteles volt gyűlést tartani; mert ekkor választották az atyamestert és a legény-dékánokat; a felmerülő szükséghez képest külÖmben akár havonkint is választhatták. Havonkint legalább egyszer köteles volt az atyamester házában tartott legénytársulati gyűlésen megjelenni; a szokásos néhány dénárt betette a czéhládába s illedelmesen meghallgatta szabályaik felolvasását. Fegyverrel vagy bottal nem volt szabad az atyamester házában megjelennie; a ki tiszteletlenül viselkedett az elöljárók vagy czéhbeli mesterek iránt, pl. nem köszöntötte őket, az bírságot fizetett 20 krtól — 2 frtig. Nagyobb bűnökért a hatóságnak lett kiszolgáltatva. A feljelentés a czéhmester kötelessége volt. Egyáltalán a tisztességes, munkás és vallás-erkölcsös életre a czéhek minden irányban nagy súlyt fektettek. Dologtevő napon birság terhe alatt tilos volt a korcsmák látogatása vagy másnemű henye idővesztegetés. Télen este 9 órakor, nyáron pedig 10-kor otthon kellett lennie; ellenkező esetekben fokozódva kiszabott (15-—30 kr.) bírságot fizetett. A ki az éjjelt házon kivül töltötte, rossz erkölcsű személyekkel érintkezett, azt 2—3 frtra Ítélték; sőt többször ismételt esetekben legalább ideiglenesen ki is zárták a czéhből. A munkaidő kora reggeltől késő estig tartott (reggeli 2 vagy 4 órától esti 8'—9 óráig.) Csak vasárnapon s az ekkoron még jóval számosabb ünnepeken tartottak munkaszüneteket birság terhe alatt. Korhely-hétfő tartásaért büntetést fizettek (30—40 krt, tehát átlag.egész hetibérüket); az aprónak látszó büntetések ekkoron nagyon érzékenyek voltak; mert a legény egész évi jövedelme átlag csak 20—30 frt volt. Az ötvösöknél, csizmadiáknál, stb. ha valamely legényt vagy inast lopáson értek, társai hármat-hármat, vagy kettőt-kettőt ütöttek rajta s aztán békével elbocsátották. Az egykét évig (rendesen 3 évig) tartó vándorlási kötelezettség a legény életpályájának rendes kiegészítő részét képezte. A mint a vándorlegény válamely városba ért, felkereste, — ha volt, a szállót vagy pedig az atyamesternél tartózkodott néhány napig, mely idő alatt — mint föntebb emiitők —- a dékán helyet keresett számára elkezdve a legöregebb mestereknél. A hová elszegődött, ott köteles volt legalább két látó hetet szolgálni; ennek elteltével, — ha ') L. a Függelékben a csizmadiák és szíjgyártók legcny-társulatának szabályait.
