Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 4. Esztergom sz. kir. város
telek nélkül) 440 frt. Bottyán örökösei (a Jósák, első neje után) a kastélyt tartozékaival együtt 4000 frtra becsülik 1712-ben. 1) Gróf Pálffy Miklós nádor parancsára (1721) Esztergommegye hatósága a kastély tulajdonjoga érdemében vizsgálatot eszközölt; a magyar törvények értelmében t. i. br. Kucklándernek nem állott jogában a kastély birtokjogát nejére ruházni át; gyermektelenül történt elhalálozásával tehát a kastélynak a kir. fiscus kezére kellett volna szállania. Az özvegy báróné azonban a megyei hatóság előtt 3200 frt erejéig terjedő viszontkövetelést támasztott, mint a mely összeg a kastélyt terheli részint befektetés, részint a gr. Heister Szibert fővezérnek még a Rákóczy felkelése idejében tett külömböző szolgáltatások czimén. 2) Ennek következtében 1721-ben oly értelmű egyesség jött létre a felek közt, hogy br. Kucklánderné élte fogytáig maradjon a kurialis kiváltságot élvező kastély és járulékainak birtokában; halálával azonban a kastély a kir. fiscus azaz a kir. kamara kezére száll. Ha igazolni tudja, hogy 1200 frtot valóban befektetett az épületbe, ezen összeget a kir. kamara ki fogja fizetni törvényes örökösének. Esztergom kir. város azonban a győri káptalan előtt ellentmondott az egész kiegyezésnek (1721); de eredménytelenül. A város végre is csak az özvegy báróné 1726-ban bekövetkezett halála után juthatott a kastély birtokába; amennyiben a szakértők által ekkoron már 5147 frtra becsült kastélyt a kir. kamara 1728-ban 4400 rajnai német frtért engedte át a kir. városnak. 3) Az alaprajzon a városház előtt látható kör a maiglan föntálló Szentháromság szobrát, a kis négyszög pedig ugyanezen piaczon — Mária Terézia szobrát jelzi, mely Görgei Márton kanonok kegyeletének köszöni létét. A szobor a királynőt koronázási diszöltönyében ábrázolta. E szobor innét utóbb átvitetett a Buda-utczába s a ferencziek telkét elzáró fal mellett állíttatott fel. A hazafias tüntetések napjaiban azonban innét a városmajorba került. A szent-ferencziek kir. városi kolostora, melyet IV. Béla alapított (vagy legalább megújította a mongolok által elpusztított templomot és kolostort) s hova hasonnevű fiával s nejével, Mária királynővel (Elek görög császár leánya) együtt temetkezett, szintén teljesen elpusztult a török hódoltság korában. A török a vár javítására használta föl a kir. városban található monumentális építkezések anyagát. Csak így érthetjük azt a teljes pusztulást, mely semmiféle emléket sem hagyott reánk Esztergom szebb napjaiból s manapság legfölebb imitt-amott bukkannak véletlenül a föld mélyében rejlő hatalmas alapfalakra, csatornák- s egyéb földalatti helyiségekre. E régi kolostor és templom, mely a Segitő Boldogasszony tiszteletére épült, Bél Mátyás szerint 4) a mai plébánia templom helyén állott. Annyi bizonyos, ') Három szőlője (egy igen nagy) 600 frt értékű. Eszt. kir. városi ltár, fasc. I. nr. 13. 2) Heister mint teljhatalmú fővezér — ezek jutalmazása czéljából adta a kastélyt br. Kucklándernek. 3) Esztergom kir. város titkos ltára 21 és 12. sz. Archívum Rakoczianum IX. köt. 40—49 és 785 1. 4) Descriptio Comit. Strigon. 91 1,
