Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

80 időben a város kapitánya. Az 1843. or­szággyűlésen mint városi tanácsos a vá­rost képviseli. A Bach-rendszert elsöprő októberi diploma után a vármegye má­sodalispánja. Mozgalmas idők után ju­tott az örök révpartok kikötőjébe. Iva­novits Béiáné Meszéna Magdolna után Kuppis Gyuláné Nisky Erzsébet kopog­tatott nem várt találkozásra a sírbolt kőfalán. A sorsát megsiratott patakzó könnyek voltak legszebb gyöngyei és ékességei a jó testvérnek, a szeretett hit­vesnek és édesanyának. Meleg szívek meleg könnyei közt távozott s azóta, hogy alakja eltűnt a földi látóhatárról, a végtelen életű lélek el nem múló szép­sége tekint az itt maradottakra a múló test s a fájó emlékek mögül, mint a rózsaszínű felhő, melynek mosolyán „a boldog nyugtalanság int" s felejtést nem enged. Szélesmellű süttői márvány ódon sza­vai hirdetik a sír kemény ágyába húzó­dó, messzi útra távozott emlékét : Itt nyugosznak Istenben elhúnyt Hell Péter tetemei. A derék polgárt tisztelettel kí­sérte idáig a közvélemény ; a példás férjt és családatyát áldja hív neje és 4 árvája. 1848 dec. 2-án hagyta itt a hábo­rús világot, abban a hónapban, amikor Windischgraetz herceg hadai Magyaror­szágra nyomulnak, s Győr és a Vértes­hegység mellett dörögnek a visszavonuló Görgei ágyúi. — Az „Esztergámban" elhalálozott pesti Lafrankó József sír­keresztje mellett a rövid vonalat az

Next

/
Oldalképek
Tartalom