Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

81 „öreg Hell Péter" síremléke zárja. A sorokban könnyes szeretet sír : A szeretett férj és jó atya elfelejthetetlen emlékére e' sírkövet az özvegy és gyermekei kesergő könnyeikkel szentelik. Strázsa-hegyi' kő vörösre mart, időszántotta mellén az élete 19. évében meghalt Hell Antalné Schinbek Máriát kesergik a megvékonyodott betűk : A hív, jó és szeretett nő felejthetetlen emlékére az őt kesergő férje ezen „ravatalyt" emelte. Halálakor 1839-et írtak a krónikások. Egyre magasabbra kapaszkodunk. Mielőtt a dombtetőre érnénk, kőkeret körülvette, ennek csak pereméig érő sírhely késztet megállásra. A keret élén szürkésfekete márványkereszt virraszt a tövébe megtérők temetői álma fölött. Falk János indítja meg a pihenők sorát. Neve nem a mai és korábbi nemzedékek számára szaladt az akkor még kényelmesen húzódó életutakon. A város polgármestere. Annak ügyeit igazgatja abban az időben, amikor az 1808-ban Esztergom területén megtelepedő bencések vívják az első évtizedek nehézségeit, miután átvették a régi gimnáziumot és vállalták az ifjúság erkölcsi, szellemi nevelését, tudásra, hasznos ismeretekre oktatását. Neve többször szerepel a gimnázium történetében. Legutoljára 1821-ben, amikor a mai városházának Bottyán János-utcára néző épületrészében elhelyezett intézet két termének nagyobbítását kéri az igazgató a városi tanács5