Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

395 anyja a nagy magyar bencésnek. A sírkő feliratáról el lehet mondani : az esztergomi temető feliratos emlékezéseinek egyik legszebbike. Nem sír-jajveszékel, nem a panasz hangján búslakodik. Az őskereszténység egyszerűsége, magával ragadó hite bont benne szárnyat az ég felé. Nem nehéz megállapítani : a két soros vers az édesanyja halálát megszentelt fájdalommal gyászoló, egyben vigasztalódó jó fiúnak léleikből lelkezett alkotása. Csak a teológiában otthonos, annak lelki világában elmerülő, szíve-lelke gyökeréig hívő keresztény foglalhatta össze a pár szó erejével ennyire tömören a megváltás üdvözítő, felemelő tanítását. A két kettősméretű iambusból álló verssor az őskeresztény himnuszok hagyományos versformája. A himnuszok nagy mestere itt is szépet alkotott. A kiemelt sírkő négy hónapja elkerült eredeti helyéről. Az elévült márványt megváltották, szőllőjükbe szállíttatták az esztergomi bencések, hogy másik nagy rendtársuk, a szintén esztergomi születésű Acsay Ferenc szüleinek emlékével együtt fenn a dombtetőn őrizzék, hirdessék a régiek hírét-nevét, a késeiek ápoló kegyeletét. A sírkövön nem olvasható Fojtényi Imre csizmadiamester neve. A plébánia halottaskönyvében sem találhattunk rá fcldről távozásának évére, napjára. Valamerre másfelé nyugodott el élete fáradságainaik megpihenésére. Bencés fia — 1880—88-ig a bakonybéli apátság per-