Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

394 király-himnuszhoz a szövegen kívül a dallamot is maga szerezte. A XIX. század elejéig formai tekintetben a legkiválóbb himnuszfordító. Meglepő ügyességgel mozog a legnehezebb formák küzdőterén. Munkássága országosan ismertté tette nevét. Költeményei, írásai a lelkes tanár és gondos nevelő szép nevére érdemesítették. Rendi hagyomány szerint ő használta először a bencés elnevezést. S bár többen ellenezték, kifogásolták a szó használatát — kolozsvári tartózkodása idején Brassai Sámuel, a nagy polihisztor is megcsipkedte érte — belekerült a nyelv vérkeringésébe. Igazolta a már Horatius felállította „usus loquendi" meg nem fellebbezhető szabályát. Ennek az esztergomi születésű, itt is működő kiváló magyar bencés tanárnak emléke ragadott el és sürgetett a multak pár szavas megújítására, amikor a negyedik sor egyik szélső, csaknem előrezuhanó márványemlékéneik poros sorait kellett kibetűzgetnem még a mult esztendő telén, az első találkozás alkalmával. ízes magyar szavak zsongtak fel a csaknem évszázados síremlék megszólaltatott szájáról : Miként feltámadt Jézusom A sírt úgy én is elhagyom, Borovszky Katalin, Fojtényi Imrének hűtőse. Elhunyt jún. 17.-én, a megváltásnak 1849-ik, életének 59. évében. — Fojtényi lmréné Borovszky Katalin édes-