Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

392 menyeikben jelentkeznek olyan embereknél is, akik nem a hír aranyszekerén járták életük poros-köves útját, Fojtény Ferenc Kászon-ról nem sokat tudnak a mai esztergomiak. Esztergom földjén nyitotta csillagos szemét Isten mosolygós világára 1812-ben. A bencéseknél végezte gimnáziumi tanulmányait. 1829-ben Pannonhalmán istenszolgálatra jelentkezett. Néhány esztendővel felszentelése után 1843—47-ig Esztergomban tanár abban az intézetben, amelyben 6 éven keresztül maga is diákoskodott. Kiváló képzettségű, nagytudású tanár. Tüzes magyar érzés fűtötte munkájában, jótollú írásaiban. Magyarul írt, verselt abban az időben, amikor náluník a tudományban, hivatalban, iskolában a latin nyelv járta. A szabadságharc leveretését követő halálosan csendes időben még jobban felmagasztalta az „újabb évtizedek alatt bámulatos eléhaladást tanúsított szép magyar nyelvet." Nagy sikerrel szólaltja meg a tudomány világában édesszüleinek nyelvét. Görög régiségtana még ma is élvezetes olvasmányt nyújt azoknak, akik szívesen foglalkoznak a régi klasszikus görögség tanulmányozásával. Könyve az első magyar munka a tudománynak ebben a tárgykörében. A magyar ifjúság vallás-erkölcsi nevelésének biztosítására szerkesztette és írta a bencés diákok társadalmában nagyon ismert imádságos és énekeskönyvet, az Égi Lant-ot. A 19 kiadást megért kö-