Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VIII. telekrész

354 dult Esztergomra. Félrevert harangok hirdették a Duna pusztító betörését. A jeges ár négynapos sétája temérdek vagyont tett semmivé. A város jegyzökönyvei dícsérőleg emlegetik Pinke Istvánt, aki leselkedő veszélyt nem tekintve, fáradtságot nem kímélve sietett a kárvallottak segítségére. Itt a temetőben is felkísért az akkori ítéletnapok szörnyű emléke. A mai sírásó lakás 2. számú kamrájának helyén nagyhirtelen kemencét építettek, ahol az Ínségbe jutott lakosságnak sütöttek kenyeret. A kemence kikicsapó lángja sokszor festette pirosra az ide gyakran ellátogató tisztviselőnek emésztő gondok sápasztotta arcát, aki ekkor már városikapitány. Négy éves kapitányságát 1840-ben tanácsosi hivatala váltja fel. Ebben a tisztében hét esztendeig működik. 1847—48-ig a város főbírája. — Lázak lappanganak szerte mindenfelé az országban. Esztergomot is elönti a felgyújtott képzelet vért forraló tüze. A sajtószabadság ünneplése után a főbíró elnöklésével gyűlésre jön össze a négy város népe, hogy a pesti „közcsendi bizottság" mintájára megalakítsák a „nemzeti örsereget." Egyben mozgalom indul meg a négy város egyesítésére. -A sok munka és izgalom megtöri a 77 éves aggastyán erejét. Szeptember 5-én még látja az Esztergomba érkező „legnagyobb magyar"-t. Hall a főváros felé törő Jellasich garázdálkodásáról, hogy a nőnap vége felé síri álomra csukja megtört fényű szemét, melynek borulásában ta-