Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VIII. telekrész

347 Halottak napjának előestéjén mécses lángja lobog Merényi Gyuláné Rohfeld Alojzia síri lakásán, koszorú fonódik Merényi Gyula lakatosmester sírkereszt­je köré. Merényi Gyuláné Tóth Irma kö­zelében pihen Merényi Gyula Antal-nak a munka lázában ellobbant, megfáradt teste. Értékes hajtás családjának fáján. A város példát mutató tisztviselője, irat­tárosa Esztergom földjében sarjadt. Ide­kötötték gyerekkorának emlékei. Pár esztendő leszámításával szülővárosának szolgálatára áldozta ifjú tetterejét, férfi komolyságát, nagy munkabírását. 31 esz­tendőn keresztül az Esztergomi Katolikus Legényegylet titkára Bámulatos megér­tője az ifjúságnak, melynek példaadója, mentora, oktatója, segítője volt a jóra­rosszra egyaránt hajlamos veszélyes évek idején. A maganevelte művészgárda el­számolni nem könnyű sok sikere fűződik nevéhez. Alig volt egyesület a városban, amelynek tudáskincstárából, örökké tevé­keny segítőkészségéből ne juttatott volna. Értett a* feltündöklő mosoly, a harsogó kacagás fakasztásához. A Polgári Egye­sület-ben szavaira került, időszerűségeket jellemző alakításai, előadásai a nem maró, finom tréfa ötletes mesterének hirdették. — Földi tevés-vevéséneik utol­só fordulójában tevékeny szerepet vállalt a Szent Anna-Egyházközség megalapítá­sában, melynek mindvégig fáradhatatlan gondnoka volt. Életének koronáját látta a szentistvánvárosi templom felszen­telésében. Leplezetlen örömmel készülő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom