Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

277 Gömöri László Erzsike huszonkét tavasz virágos pereméről hullott korán nyílt sírjának földnyoszolyájára. A megváltás szent jele hirdet kopár sírja felett borulásokon áttörő vigasztalást. A temető síremlékeinek legtöbbször egyazon mintát mutató formái között a ritkaság érdekkeltésével irányítja magára a kutató figyelmet Messina Imre emlékköve. A kihasított síittöi márvány a kereszt s a ráfaragott szív összeszerkesztésének nem mindennapi gondolatát oldja meg. Felírása : Itt nyugszik Istenben boldogult M. I. 59. esztendeiben. Meghalt 19-ik augusztus napján 1831. A kőfaragó nem sokat törődött azzal, hogy a magyar nyelv szabályai szerint sorakoztassa rövidszavú adatait. Terebélyes sírhely omló földjét védi a széteséstől kőabroncsok vastag fala. A klasszikus modorban faragott márványkereszt középső mezeje özv. Szent gáli Istvánná Juhász Erzsábet nevének ad férőhelyet. Utána a négyhónapos Horváth Sz. Erzsiké-nék emléke kandikál elő a betűk ablakán. Pattanásig feszült virágfejecskék pihennek a kis sírkert fonynyadt levelű szárainak tetején, oldalán. Álmodnak az őszirózsák nyílásáról, amikor majd arcuk is napsugárban fürödhetik, s virágmosollyal köszönthetik a sápadt nap bágyadt aranyát. Föld alól kiásott, kiemelt keskenytestű piramis mellső falán a temetőben eddig nem talált díszítő elem jelentkezik a kitartóan dolgozó acélsörtés kefének súro-