Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

278 lása nyomán. A kő testébe homorított, alul csokorra kötött körkoszorút látha­tunk. Ennek beszédét megérthetjük. A továbbindulásnál azonban már tanácsta­lanok vagyunk. Siralmasan romlott be­tűk szétvert serege lézeng a sík csataté­ren. Ütközetet vesztettek a morzsoló idő ellenében. Egyetlen egy ép hírmondó sem maradt belőlük. Csak a talpkő vékony sávján hozható némikép egybe a vert had utóvédje : Tafferner János. Béke poraira. — Sic transit glória mundi. így porlik, porzik el a dicsőség, melyet a vi­lág osztogat. — A sírkő idővel mérhető kora a XIX. sz. első felére tehető. Román, csúcsíves stílus szerkezeti ele­meivel induló, piramisos kiképzéssel zá­ródó márványemlék magasodik Tafferner János sírhalma fölött : Itt nyugszik T. J. „tanár" úr. Élt 44 évet. Meghalt 1868. jún. 20-án. Sírját ezen emlékkel jelölik gyászoló gyermekei. A telekrész utolsó sorához érkeztünk. Nem volt könnyű az út, nem egy lélek­zetvételnyi időből került ki pályája. A jobb sarok márványemléke könnyes so­rokat ringat kőkarján : E hantok alatt nyugszik két legjobb testvér, Litsaer Etelka és Litsaer László. A fiatal tanítót nénjével együtt a tüdőt emésztő sorva­dás fektette a temető földjébe. A felnéző remény simogató szavai gyöngyöznek to­vább : Legyen könnyű a hant poraitok felett, míg megosztozunk veletek. •— Litsaer István takácsmester és felesége : Holcmann Anna 15 év múlásával lépett

Next

/
Oldalképek
Tartalom