Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

273 kereszt enyhe rózsaszínre sápadt arcán angyalélet elszállásáról váltanak hangtalan szavakat a múltból a jelenbe átfáradt betűk. A tízhónapos Szerencsés Ilka Égbe jutásáról zengenek ujjongó éneket. — Időszántotta emlék állja hatodiknak a síri vártát. Őrzött gazdájára büszke-e, vagy a nyargaló esztendők ütötte sebhelyes vállak, megszabdalt teste miatt olyan rátartó ? Ki tudná megmondani ? Első pillantásra évszázadok adta nemességadományozásra gondolunk a kövek idővel büszkélkedő szűkkörű társaságában. Tépetten, fosztottan úgy áll a nagy áírhely szögletén, mintha a római korból itt felejtett romemlék akarna kísérteni. Alaposabb szemügyrevétel azonban az évek határozott, valóságos korlátai közé kényszerít. A strázsahegyí kőbe ágyazott vörös márványlapon ékes, hajladozó, finom meghúzású betűk cifráikodnak. A vezetővonalak hattyúnyaka magasra ível, mintha magukat kelletőn büszkélkednének : Kíváncsi vándorok ! Ide nézzetek, olvassatok ! Nem szürke, semmi nevek hordozói vagyunk ! Figyeljetek jelentésünkre : Ns : Nts : és Vzlő (Nemes, Nemzetes és Vitézlő) Santhó Mihály úrnak Ns : Esztergom Sz : K : Várossá Kamrássának Mint 1835-ik Esztendő Május 20-án 51-ik Kor Évében Elhunyt Édes Attyoknak És Született Spánraft Anna Asszony Nov : 24 Élete 49-ik Évében Megholt Édes Anynyoknak Buzgó Tiszteletbül Szentelték 5 Árva Gyászos Szívek ! ! I 17