Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

265 rom sírkereszt óvakodik elő. Talán a megváltozott, fergeteges világról hallhat­tak valamit az új szomszédoktól, hogy félénk óvakodással, csak nagynehezen merészkednek ki a keskeny kőpitvar kü­szöbéig. A terebélyes sírhalom jobbszög­lete felé sziléziai szürke márványemlék homlokán Grünvald Jánosné Ruska Ilona emlékére sorakoznak őrző nevekké a csendes betűk. A tüdőt sorvasztó halálos betegség ásott sírt a 27 éves fiatalasz­szonynak. A következő sorok Magyary Lászlóné Mészáros Teréz-nek 20 évvel el­lobbant életét gyászolják. — A középső kőkereszt Grünwald János ácsmester ide torkolló földi pályájának végső állomá­sát jelzi. — A balszögleten újra sziléziai márványból hasított sírkő hirdeti a csa­ládi sírhelynek ezen a részén pihenő ha­lottait. Mészáros ./dnos-nak s hitvesének, Drexler Teréziá-nak emlékére állították gyászoló hozzátartozóik. A sor szélén szélesmellű vörös már­vány hadakozik az állandóan támadó idővel. Előre dől, mintha a kezéből ki­hullott vívófegyvert akarná felszedni a földről új harcokra, fel nem hagyott küz­delmekre. A veterán harcosok „csak azért is" akarása tüzeli megványadt tagjait. Di­cséretes kiállással védi régi posztján ha­lott gazdája emlékét : Hier rúhet der in Golt entschlafene Anton Speth. Gestor­ben den 29-ten Jánner 1831. Im 41-ten Jahre seines Lebens. Ungvergesslich den Seinen. (A halott polgárok jegyzéke „ci­vis smigmator"-nak, szappanfőzőmester­nek nevezi) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom