Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

262 hatalmas testén egybefaragott mindent, amit a klasszikus modor a kő megfaragásában életre szólaltatott. Oszlopok, oszlopfők, architrávok, oromzat tart itt ünnepi felvonulást. A széles márványlap betűi legelőször Adorján Ferenc- né nevét állítják össze. Utána Adorján Ferenc és Horváth Sándorné Adorján Erzsébet síri szolgálatára tömörülnek. Lakatoshajlította, -szépen munkált sírlámpák homályos, recés üvegén nem surranhat át a napsugár, fáradtan ráhull az alattuk kiszökő virágtartó kőrózsáira, melyeknek így tört sugár és özönlő napfény jut ragyogásul, bársonyos símogatásul. Vastag kőlapok marasztaló ágyában pihen Schneider Lajos. A síremlék oromfalán a frontharcosok kőbe vésett jelvénye figyelmeztet a vállalt áldozatokra. Magasztaló szavak nyilatkoznak az elköltözöttről : Meghalt a hazáért ! A temető felírásai legtöbbször szűkszavúak akkor is, ha minden szükséges adatot hoznak. Néven, az évek számán, hónapján, napján kívül más is hozzátartozik az elhunyt személyéhez. Pár szó, rövid megjegyzes mégiscsak többet mond róla és siratóiról, akiket a fájdalcm, veszteség erősebben látókká, érzőbbekké tett. Ha azután még a legfontosabb kellékek is hiányzanak az emlékező feljegyzésből, csak a legismerősebbek tudnak tájékozódni s elmúlt életeket gondolatukban újra felidézni. A Schneider-síremlék szomszédsága-