Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

261 magas márványtalpon kőkehely szájából dússzirmú virágok színesednek elő emlékezésének élő, simogató keze nyomán, A sírfelírás : „Megváltásainknak e szent jele alatt a feltámadásig pihen Nachtmahl József, m. kir. útmester." 53 éves korában szólította Magához a „minden utak" legfőbb Intézője. — Öt évvel később, 1936-ban leánya, Pruzsinszky Imre bajnai tanítónak fiatal felesége : Nachtn.ahl Bözsike követte síri magányába édesatyját. A mindössze harminc esztendőt élt édesanya a könnyes írás szerint „Életét adta, hogy angyalt adhasson az Égnek." Az egynapos kis Pruzsinszky Lacika utáuaszállt életet adó édesszülöjének. Talán ezt dalolhatta : Nem voltam más, csak apró arany gyöngy, mely a porba hullt, röpke sóhaj csak, mely Égbe szabadult — Dúslevelű, pirosbóbitás muskátlik virítanak a szomjas földtakaró hátán. A kőfal szélén, benn, szédumok széles, eleven szőnyege vonja örökzöldbe a sír porhanyósra munkált talaját. Üde, ujjongó színek kórusával minden az édesanya szeretetéről zeng. Az édesanyákéról, kiknek virágzó májusfából megfaragott keresztje : gyötrő kínok közt új életet a világra hozni. Aggódni, mosolyok közt könnyezni, jajgatni, apróbb-nagyobb koporsókra dűlni. Az Adorján-család sírkeresztje nagyságával, szép és gondos faragásával vonja magára a figyelmet. A korábbi bőséges világnak nemes ízlésről beszélő gyermeke. A kőfaragó a vörös márvány