Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

259 nek fel a kőfalas sírhalom télizöldjei. Egyben az élők meg-megjelenő gondozó kegyeletét hirdetik. Festetlen, egyszerű fakereszt int megállásra, emlékezésre. A fa húsába vágott betűk kanyarognak hivalkodástól ment két karján. Bognár János emlékét hordozzák. Nem pergő versek díszmenete hullámzik tova a gyalult fejfán, de amit a két szó magábafoglal, a legnagyobb dicsérettel ér fel : negyvennyolcas honvéd ! Az innen-onnan süppedő sír fejénél titáni harcokról, világhírről zenélnek, emlékeznek. Aki gyakrabban járja a temető útjait, a változás figyelemre kapó érzésével állapítja meg, pár hét leforgása alatt mi minden kel életre az utak mentén, a sírok halmain, ahol száraz füvek helyén •színes virágok táboroznak s márványemlékek ragyogó sujtásos ruhája csillog újonnan a nap szikrázó tüzében. Munkás, szorgos kezek kőfalat csiszoltak a Xamcs&a-család sírdombja köré. Katonás vonalban sorakozik egymás mellett a három vastáblás kereszt, amely ífj. Kőhalmi (Kanicska) József MÁV pályamesternek, Kanicska Józsefné-nek s a húszesztendős Kanicska Giziké-nek halóporai felett figyelmeztet rokont, ismerőst, temetőjárót mindnyájunk idevezető útjára. Szabó Czimbalmos Jrinos-nak és hitvestársának, Horváth Szeder Juliannának köemléke után Balogh Lajosné Gálicz Rózá-nak hattyúfehér márvány osz17