Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ re Andrássy Mihály alispán általános népfelkelést hirdetett Esztergom vár­megye területén. Jóságos, könyörületes lélekről tanúskodnak a sírfelirat külö­nösképen hangsúlyozott szavai : Keser­gik gyermekei és őket éltökben méltán édes ,,attyuknak" és „annyuknak" ne­vező számos szegények. — Mellette sze­rényebb, alacsonyabb sírkereszt simul a nagyobb és díszesebb oltalma alá, de sirató kötelességét a szolgálat egyenlő kötelességével végzi : Itt nyugszik az Ürban Patkóczy Rozália négy gyerme­keivel Nelhűbel Ferenc „nője". Félel­mekkel terhes esztendő első hónapjának elején vett szállást a temető csendes kerületében. Fenn, az élők városában kétséggel, reménnyel vegyes hangulat ujalkódott 1849. új esztendőt kezdő hó­napjában. Görgey Bicskéig hátrált, a főváros eleste után Esztergom vármegye is az ostromállapottal sújtott megyék sorába került. Hullámos vonallal alakított márvány­oromzat nehezedik a két oldalkeret ha­sábjára A kis, fülkeszerű bemélyedés homlokfalán a vésett írás Barmos And­rás m. kir. honvédfőszámvevő pihenőhe­lye felett mereng az emlékezés vártáján. Svéd gránit csillogó, játszó fekete ta­ván villogó, aranyos betűk gyülekeztek gyászoló táborba. Ifj. Jakus János-nak, az esztergomi érseki tanítóképző har­madéves növendékének fájdalomszán­totta emlékéért jajonganak : Megállunk némán sírod felett, Zokogva áldjuk em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom