Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ zatát. A kőnek és a vasnak ilyen módon megvalósított szerepéről lehetne véle­ményt cserélni. Nem kell messzire távoznunk. Pár lé­pés s két egyenes vonalú, kettős tago­lású síremlék áll a sírkertet körülvevő kökeret mellső hasábján. Vandra Mihály szűcsmester halóporai felett őrködik. Mellette pihen életének társa : nemes Németh Mária. Két megértő lélek pihe­nőhelye. Hosszú életútjukról azt tartot­ták feljegyzésre legérdemesebbnek ; 27 évig élhettek együtt boldog házasságban. Akárcsak egy régi római temetőben jár­nánk, ahol a hitvesi szeretet megindítóan szép szavaival adózik a szomorkodó férj eltávozott élettársa emlékének : Soha­sem okozott nekem fájdalmat — egyedül halálával. Árnyas bokrok oldalán Kádár István ny. kincstári tiszttartónak és „hü nejé-' nek", Nóvák Amáliá-nak vörösmárvány keresztje küzd a futó idővel s a felejtető mulandósággal. A háttér füves sírdomb­ja elárvultságról, magárahagyatottságról, panaszkodik, búslakodik. A szülői szeretet és kesergő fájdalom sírja hangtalanul is szívet hasogató gyá­szát a fehérmárvány emlék kemény fa­láról, melynek aranyba fürösztött betűi a korán elköltözött sírlakók emléke köré fon csillogó szálakból fénykoszorjít. Az Úrban elhunyt szeretett gyermekekről beszélnek, a 21 éves Burány Rózsiká-ról s a kis hatesztendős B. Ferikéről, Bu­rány Ferenc ny. el. iskolai igazgatónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom