Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől
Séta a halottak városának utcáin - IV. telekrész
150 márványsíremlék özv. Wágenhuber Petemé rajkai Molnár Aranka végeszakadt földi életéről mereng. Melléje vetettek síri ágyat Wágenhuber Lajos-nak, Károlyi József gróf ny. uradalmi intézőjének. Fehér kőkeret hátsó peremén megtámasztott márványtábla szikrázó aranybetűi Kottra Kálmán-naí, Esztergom ny. városi "pénztárosának emlékéért ragyognak. Takarják a jajgató bánatot, hogy nincs igazi öröm és nincs igazi vágy, ami teljesülne a vérkönnyes rögön. Böschatt Ferenc az ifjúság szivárványos, napsugaras éveiben Krisztus oltárára helyezte áldozatnak szánt életét. Magára vette az Ür szelíd és édes igáját, hogy a Mester nyomán hirdesse az Élet igéit, legyen a gondjára bízott tanítványoknak és híveknek oktatója, vezére, mindene. Pesti működése után Dunakilitiben, majd Szobon, végül Nagybörzsönyben védte, őrizte az Üdvözítő nyáját. 1926-ban munkáját gátló szembaja miatt nyugalomba került. Esztergomban élte csendes napjait. A bencés gimnázium iránt a jó tanítvány hálájának nagy adóját rótta le. 1808-tól kezdve — ekkor vették át a bencések a Széchenyi György esztergomi érsek alapította gimnáziumot — 1932-ig hatalmas könyvben hangyaszorgalommal összeírta az intézetet látogatta tanulók névsorát az évek és a végzett osztályok feltüntetésével. A gimnázium történetével foglalkozókat ezzel tf-mérdek kutató munkától kímélte meg,