Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

111 Vörösmárvány-kereszt mezején Ván­dor József-nek, Esztergom városa gaz­dasági tanácsosának neve fut versenyt a száguldó idővel. 43 évi özvegység után férje mellé, a sír halottaságyába került hitvese : Efner Magdolna. A síremlék oszlopos elülső lapjának írása szerint ,,e sírban szendergik örök álmukat Ef­ner Ferencné asszony szül. Luzár Bor­bála, aki becsületkoszorúzta életének 82. évében húnyt el 1862-ben és Vándor Árpád 9 hónapos felejthetetlen, egyet­len fiacskájuk. Emlékeikre e sirkövet emelték Vándor József és Efner Mag­dolna, hitestársa 1862-ben." A 2 éves korában elhalt kis Vándor Mariska az apró angyalokat sirató könnyek gyöngy­szemei mögül kandikál elő, átütve időn és feledésen. Süttői márványból faragott hatszögű oszlop süpped a földbe. Kevéssé meg­dőlt már, de azért még sokáig állja majd az idő döntő rohamát. Az elsq, me­net párkánya fölött két tagozódásban, román ízű díszítéssel, egyre szűkülő ki­sebb, hatszögű idomban folytatódik a szélesváltó, zömök síroszlop, tetején a megváltás jelével. Az oszlopalap bal lapján időktől színtelenített és mart be­tűk Bartos Ferenc özvegyéről, tiszatúri Szabó Máriá-ról emlékeznek, aki 78 éves korában mondott búcsút az árnyak világának. Az oszlop homlokfalának szintén van mondanivalója : itt várja boldog feltámadását Bartos Ferenc ny. gazdatiszt, aki 70 éves korában rázta le

Next

/
Oldalképek
Tartalom