Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - IV. Miről ir a lap?

- 72 magyorosodhí t biztos sikerrel a rtá any elvű hazai népség", Írja. S hogy erre kétségbevonhatatlanul szükség ven, az csak természetes, hisz a nemzetiségeknek "méltányos ée szükséges a magyar nyelvet elseJétitani, hogy a raguk érdekeit a bíróságnál, a közéletben Jobban érvényesíthessék". Ez elvnek szép - mármint soviniszta elvnek de egy 1B99. sóé; cius 12.-én megjelenő cikk errél panooakodik, hogy ez az elv a gyakorlatban - legalábbis Esztergom vérmegye terletén - S'mciiféle megvalósulási Jelet nem mutat. A vármegye ugyanis "... úgyszólván egy oly óvódéval sem rendelkezik, mely iderenaj ku községbe volna ültetve..•"• Ezért a "nemes" célént a pótodékkel terhelt megyeik közönség •ég egy un. nemzetiségi adót is hajlandó lenne elviselni - a cikkíró szerint* Eze türelmetlen magyarosítás eloősorben a fővároshoz üinnél közelebb eső, belső területekre, községekre irányult, 0 e magyar lakta vidékek közé béékelt egy-egy elszigetelt nemzetiségi helység-Esztorgom várraegyében bőven akadt ilyen - látta legnagyobb kárát. 1894-ben ez a raagyaroaotíáel léu rég viszonylag higgadtan és lényegrelátón Jelentkezik az fi. L.-ban 0 16. szám Az elleniétftk cimü vezérhikkében. Attól függetlenül, hogy a cikk megírásának eszmei rugója is egyértelműen 0 sovinizmus, olyan dolgokat lát meg ée tosz szóvá, amely k az adott politikai helyzetben felülemelkednek a nemzeti felsőbbrendűséget hifidető nacionalizmuson. A sokat hangoztatott nemzeti eszme valóban a nemzetioég ellentétek szitásában merült ki, ezért Jelentős ez a cikk, amely a noi zeti kulturát kéri számon a magyar társadalmon. A cikkiró valószínűleg nincs is tisztában ügye kulcs-f ntossúgávnl.