Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón
Tartalom - III. Az Esztergomi Lapok kapcsolatrendszere
Esztergom. 1894. évfolyam. 89. szám. Csütörtök. November 8. Esztergomi Lapok. Megjelenik minden vasárnap és csütörtökön. Eloflzetest arak : Égőm «vre Kél évre . . Negyed évre . Egye» «/.ám ára Ii kr. »> frt — kr. S frt - kr. 1 frt 50 kr. Szerkesztőség: Buda-utcza 346. szam alatt. lova a lap mellemi m Anyagi rémét illető közlemények küldendők. Késiratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Buda-utcza 346. szám alatt. hová az előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések nyílttéri közlemények a kindóhivntnll.aii vétetnek fel. Napi sajtónk s a közegészségügy. Mir/..!a. 1894. november 7. (II. Közegészségügyünknek magasabb nemzetgazcbWati. népies és journaliaztiku* szempontból valc'i megbeszélése : ez a napi sajtónk páriája. Tekintstlk csak meg ez irányban napi lapjainkat, nézziik, bogy az általunk megjelelt irányból mennyit tartalmaznak. Hclylyel-kiizzel párszáraz szóval közlik valamely járvány kitürtét, — Jielylvel-közzel szidják rosz egészségügyi állapotainkat, csak hogy a szidáson túl nem emelkednek. Az „európai- lapoknak hírnevét igénybe vevő nagy napi lapjainkban, melyek a mindennapi vendégjegyzékeket miiiutióziis szigorral közlik, némelykor még megjelenési helyük halotti jegyzékeit sein találjuk. Igaz ugyan, hogy helylyel-küzzel a nyári holt idény alatt valamely hézagpótló, egy riividre szabott egészségügyi ezikk alakjában, piczi betűkkel a börze-kurzusok mögött beesempésztetik, de akkor már elég nagy áldozatot is hoztak ! — Ha valamely falusi orvos egyszer az évben a közegészségügyet érintő dolgozatát valamely napilapnak küldi, akkor ez rendesen azon perezben kezd térszii kében szenvedni, midőn a vezérszerkesztő kezébe veszi a küldeményt; a titkos összetételt! szerek ajánlását czélzó megfizetett ezikkek s az eféle hirdetések persze annyi tért foglalnak el a „beküldetctf-bcn s a „nyílttéri-ben, meg a hirdetményeknek szánt részben. bogy — ha a szerkesztő udvarias ember — kényszeríttetik a dolgozatot szerzőjének azon indokolással visszaküldeni, miszerint cdv természet« ezikkek, minden kitűnőségük daczára csak kevés érdekkel bírnak az olvasó közönségre s hogy már a lap tér sziike miatt, kizárólag orvosi szaklap keretébe vágnak stb. Már pedig ez nagy jogtalanság, meg nem bocsátható tévedés! A jogtalanság abban rejlik, hogy az orvosi sajtóra utalnak: a tévedés pedig azon állításban, liogy ilyféle dolgok nem bírnak érdekkel a nagy közönség előtt. Mit nem irt már mindent az orvosi sajtó a közegészségügy érdekében ! s mit ért c ele mostanáig ? De ne is csodálkozzunk azon ! Az összcség egészségügyi javát és az egészségügyi személyzet érdekeit tárgyaló legjobb ezikk is téveszti a czélját, mihelyt az orvosi sajtó korlátain túl nem lép! hisz az csak az olvasó orvosok egy részének jut tudomására! - Hány laikus olvas otthon vagy a kávéházban orvosi lapot? Xapi lapjaink cserében állanak-e az orvosi lapokkal? S az ez utóbbiakban közzétett és szellőztetett í vélemények, tanácsok, visszásságok stb. jutnak-e mindigaz orvosi journalistika utján vezérkörcink tudomására? — Hizonyára nem! Pedig minden a tudomány terén való ' kutatás s a tudomány minden vívmánya csak akkor ünnepli legmagasztosabb diadalát, Az „Esztergomi Lapok" tárczája. A rózsa. íll.i Kernen a kedvesnek érzéketlensége lesz a szerelmes fülemülénél a gyengéd bús énekek »»ha ki nem apadó forrása, s igy virul a rozsa » énekel a fülemüle, mig amaz elhervadt, s emez elnémul, de csak a természetben ; mert a rozsa dicsérete s a fülemüle éneke Halte, haadi és Ikaleddi,, ezer meg ezer distichonjaiban viszbangxik. A persa nyelvben a rózsa neve „águl , * fülemüléé ' bullml", s mint tavaszszal egyidem feltűnésük által, egy fűzeidnek szorosan egymasa költészetben is a rim által, ped.g a pc™a ítészét is nagy súlyt fektet a rímre. 1 ersiMol » és fülemüle Szerelmi története az egesz Meten elterjedt. Nagy szerepet , a„ is Ä "alak. arabok és törökök tavasz, dala ban s A "i-ik században él, török költö, hoszl e vonzó entlioszt, bee,emifél ezer verspürtem .g>-• Pfnynyé dolgozta fel, egész ^ W* mig Végre a szerelmesek szerep e- egy nt " '»ék. Különben a törököknél i r*", H, li s a próféta Virága. A mc.nda szer i W 1 Próféta verejték .seppjeiböl szármázott, minden török óvakodik egy rózsát vagy annak csak levelét is lábaival taposni. y r,-, zs a a rómaiaknál is nagy tisztelet tárgya volt. A triumfator, midőn a eapitoliutnra lépett, rózsakoszorákat hordott, ezeket szórtak diadal kocsijába s rózsákat hintettek utjara. \ idám lakomáikon szintén nagy szerepet játszott. Rózsa leveleket fűztek hárshéjra s ebbel koszorút kötöttek, mit óvszernek tartottak az ittassag ellenében. Horatius, ha barátai kozul valaki a mérsékletre emlékeztette, ami a mellett latszik szólani bogy az élvezetben nem mindig maradtak az'arany középúton, a fehér nyárfa es szelíd fenyő lombjai alá megy. hogy ot bor, nárdus és "a „fájdulom! hamar elhervadó ruzsuk" mellctt élvezzék az életet, mig a Par. uk enge •lik A csendéletnek a rózsa bokrok arnyaim,, eltöltött efféle jelenetei mellett azonban nem í áuvznnak az ellentétek sem. kleopatra egy Augusztus tiszteletére rendezett lakomara roppant költséggel állított élörózsakst s azokkal a falakat egy öl magasan fedete I.e. A korii.us taván tartott ünnepélykor a tó egész lelsz, net rózsák borították. Nero lakonuun a fe.b izeibe váit lyukukon rózsuesöt hullatott az éttermekbe, s az őrjöng« Heliogabal. hogy táltegyen rajta, elv nagy mcnnviségü rózsát szúratott a lakniarozókra, liogv közülük többen megfulladtak. Kómában s körülte oly nagy számmal tn lia a szakférfiak mértanikig korlátolt köréből kilépve, alapigazságában az összcség állandó tulajdonává válik. De hogy ezzé legyen. ez a napi sajtónak a feladata. S az olvasó közönségnek ilvfélék iránt való érdekeltsége ? Kezdjétek ineg hát csak a dolgot, s az érdekeltség nem maradhat el! A közönség érdekeltségének az egészségügyi kérdések iránt feszültebbnek kell lennie, mint hármilyiicinil más kérdés iránt. ('sak érteni kell a felébresztési módját ! A legkülönbözőbb érdekek ezerféle nemei összezúzzák a népek életét az örökös létért való barezlmn : de mindezen nemek mégis csak egy s ugyanazon alaposzlopon fekiisznek : az összcség valamint, az egveael^ egészségén! Hányszor szerepel döntöle$ á nemzetek életében születés és halál. — a mint e pillanatban látjuk. — csak egvszerü megbetegedés. - hányszor bénítja ezen oszlop hatalmi szava az államférfiúi fondorlatok legbüszkébb épületeit vagv egves hatalmasok világién.litö eszméit ? — azt nem kell illustn'iliii. S itt még merik szemére hányni a közegészségügynek, bog. nem bir elég érdekeltséggel a nagy közönség számára?! A közegészségügyi kérdés már-már kezdi vezérköreink figyelmét felkelteni. — .le hogy még az összcség által fclkaroltassék és ápoltassák : ez napisajtónk feladata ! Dr. Wertner Mór, járási orvos. láttattak rózsakertek, ln.gy néha a város utczáin a rózsa illat szinte kábító volt. Hajdan Itáljában legkeresettebbek valónak u'puestumi rózsák Lukaméban. Ma már pedig annak környékén még csak hírmondója sincs. Itc a rózsának nem érték be puszta illatával és színével, hanem még meg is ették. A rózsa puddingot különösen jó és drága eledelnek tartották és l>. századdal ezelőtt a római inyenezek rágó szerveit már csak említése is mozgásba hozta. Apicius, a római gastronómok apostola, igy Írja le készítési módját: metéld le a rózsalevelek alsó fehér részét s törd össze mozsárban, pikáns mártások hozzá vegyítésével. Később a.l.lj még hozzá belölök fél poliárnyit és szűrd át szitán. Végy hozzá borjnfpjvelöt, húzd le felső bőrét. I.intsd be egy nel.ezéknvi borssal. Kzt is törd össze mozsárban s önts ebez is mártást. Kzlttán iiss le S tojást, habard fel másfél pohár jó közönséges és egy pohár aszuln.rr.il s tedd az egészet formáim. Sütésnél alul s felül egyaránt érje a meleg. Forrón szokták feladni. Persia ha !i még ma is ezukorrt.l s fahéjjal kevert rózsa olajat szokás cseppenteni a kávéba. Mindenütt használják illatszerid s n legfinomabb rózsa essentia, az „ottur gnl" még mindig értékesebb az aranynál s talán soha sem jut európai kereskedésbe. A tavasz rövid, a rózsa virágzása még rö-
