Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - III. Az Esztergomi Lapok kapcsolatrendszere

Longyol tanulmánya, s ez felvilágosult és fölöttébb bá­tor gondolkodásmódjára vall egy mindös ;z© harmadik év­folyamét élő, szorongatott vidéki ellenzéki lapnak. Fel­tárja azt a kiszolgáltatottéért, ami gáncsolja a vidé­ki hirlnpot mindennapi munkájában vagy éppenséggel meg­szabja tevékenységének irányát. IIa hibákat, tévedéseket tüz tollhegyre az újság Írója, nyomban ogy sereg haragost szoroz magának, s még jó, ha nem akad köztük magasabb posztu megyei, városi, állami hivatalnok. A közérdekű téma is veszélyes, sorolja tovább a vezércikk, megeshet, hogy valami "nagyralátó férfiú hiúságét" sérti meg vele. Akadnak olyan személyek is, okik a sajtót, újságírást saját személyes céljaik érdekébe szeretnék álliteni, o a nyilvános, ágot üzleti vagy politikai érdokaik szócsö­vévé akarják tenni. Természetesen ezeket is vissza kell utasítani, mégoly viharok árán is. Mindezekből a vezéx^» ciklc újra azt a következtetést vonja le, hogy a vidéki lapnak szigorúan meg kell őriznie függetlenségét, - ©­mellott kerülnie kell "az éaolygős hizelgést, fölös, érdemtelen dicséreteknek no engodjen tért." iindez nagyon szépen hangzik, és tény, hogy az E. L. derekasan igyo­kezett mindvégig megőrizni tárgyilagosságát. Az 1896-os k ópvi s el ővál asz t óakor például ogy értelmű on a nemzeti párti Froy Ferenc mellé áll, az ő választási beszédét közli /ugyanokkor azonban Kobek l3tván köbölkuti kerü­leti szabadelvű párti Jelöltét is!/, de nem használ o­lyan hangot az ellenjelöltről irve, mint az E. és V. 1692-bon Froy ollen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom