Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - III. Az Esztergomi Lapok kapcsolatrendszere

24 Helyesen Ítéli az E. L. o sejtő Jelentőségét is, tisztébem von fc leülőssé gávol, a o kor na y sejtékritikusaival, Mró Le Jóssal, Gyúlni Pállcl - persze hivatkozás né 1 kill - egyetér ve nyilotkosik egy nemzeti növelésről szőlő cikkében / 3» évf. 92. ez. 2» o» / a sejtó, mint a " felnőttek iskolája" súlyáról. A sejtő szabadságából, termőkeinek olcsóságából fakadóan oo< knen n'ndenfci hozzájuthat, ezért az újságírás, lapszerkerztős "nagy gondot kiván, mert araennyire képes 6 népet szellemileg fölemelni, fölvilágosítani, snnylrs kőpeo lealacsonyítani, erkölcsiségét aláásni." Az őv eleji hagyományos beszéd ez olvcséhoz nei csak a lop Jellegéről, hovotcrtozáoáról, módszereiről tájékoztat, hnnem a la: szerkezetéről, rovotőiről ijs. Tz a szerkezet nem kifejezetten otnbil, az évek folyamán itt-ott módosul, de alapvető változás nem történik benne» Rem sokben, sőt gyakorlatilag sem ibon sora tér cl e vidéki lopok többségétől. Kétségtelen, ho?y a századforduló vidéki le Jai - akár Kolozsvárott, Debrecenben vogy Aradon Jcíejntek meg - bizonyos mértékig uniformizáltak, non csak beállttáaukat, hírközlésüket, kritikáikat, imoem tftlsejíífcet is tekintve. Tochnitoljuk, formájuk saiete azonos - non véletlenül! o vidékiesség liosonló problémáival küzdöttek c f város centrikus országban» A főbb, s a legtöbb helyütt ismétlődő rovatok» az általában helyi vonatkozáou vezércikk, a vegyes tertelrau tárce, közgazdasági, oktatási témákkal foglalkozó rovat, a hirek, és a kétes osinvonolu szépirodalmi rész. A köz' noé hez saéKo évenkénti bevezetőnek a rovotokot bemutató része ez a pont, ahol erezhető az önreklám és tettenérhető a sokszor alaptalan öndicséret»