Várady Eszter: Esztergom gyerkekkönyvtári ellátottsága

I. Esztergom rövid története 1973-bftn ünnepelte Esztergom alapításának ezredik évfordulóját. Ez a dátua azonban korántsem az első embert jelenti ezen a fidÓken. Hála a táj természetes gazdagságának, a legrégibb emberi nyomok jÓ tízezer évesek. Időszámításunk első éveiben pedig rémi légiók szállták meg a területet, az akkori Pannoniátj számos tárgy i emlék is tanúskodik- eszter* oui telephelyükről. A yCo éves római uralcxs után két évtizedre a hunnok telepedtek meg ezen a földön. Sok honfoglalílskorl lelet tanúskodik arról, bogy Esztergom vidékit r ár a honfoglalás első hulláma elözönlötte a Duna mindkét partjár. i város azonban rem a honfoglalás korában, hanem 77 év ftBä multán vált a fejedelmi udvar székhelyévé. Bkkor lett Esztergom a korai, hagyarország egyik főhelyévé, majd három évszázadra fővárossá A Muhi csatában elhullott a király seregeitek java, a odaveszett az akkori esztergomi érsek is hrdával egiltt- deljlőjén semmisült meg Eszter/jom virágáé vároaéleie. A tatársereg elvpnuláBa után a város maradék népe a vár falai közt kárt menedéket. A király /IV.Béla/ ekkor helyezte á1 szé khelyét a budai városerődbo. Hiába viselte a város továbbra la a királyi városok cimét o régi pecsétjét, jya':orlntilag középkori városain]-: legkadátozottabb szintjéro, az egyházi-földesúri szeri: íy mezővárosok sorába süllyedt Vitéz János esztergomi érseksége ©lat; azonban újra korának egyik kulturális fellegvárává emelkedett a város. A Mohácsot követő gyászos esztendőkben Esztergom váré jóformán évenként gazdát ooerélt, végvárrá vélt* 1595-ben szabadult fel a város a török urcIon alól,1335-b ® pedig utoljára szenvedett török támadást. A Rákóczi-féle szabadságharcban a város magyar, jobbágy eredetű polgársága zömmel a szabadságharc lobogél alá állt. Kés obi ennek ellenhatásaként Indult meg mind erősebbon a német betelepítés. . A városőlet kezdetével egyldŐbem az iskolaügy is előtérbe lépett. 1694-ben megindult a jezsuiták négyosztályos gimnáziumc, s 1761-ben már könyvnyomda is működött Esatergomban. A városkép újkori kialakítását nagymértékben befolyásolta az órselaság ée a káptaln vissza térte ./182o/ A3 egyháznak, a XXX. század elején megindult sok féle mesterembert és napszámost foglalkoztató nagyszabású őpitkezé-