Várady Eszter: Esztergom gyerkekkönyvtári ellátottsága

sei a város gazdasági életét is fellendltettók.Meggyorsult az iparosok számának növekedése. Esztergom a XIX, saáaad első felében egyre üntudatooabban kapcsolódott bele a reformkor haladó mozgalmába, 1848-aan pedig a polgárság Rág szinte egy emberként állt a szabadságharc Ugye mellé, s a szabadságharc leverését követé önkényuralom & város haladó szellemű polgáralt is megtizedelte. A kapitalizmus első jelel a városban a XIX. század negyvenes éveiben már kimutathatók. » 1895-ben az addig négy különálló községéi ösozetevődő város jo -ilag e^yeslilt, s ezzel a polgárváros életében is mind érezhetővé vált az egyház politikai befolyása, mely osembeszállt minden lényeges ujitánsaT.. 1919-ben & Tanácsköztársaság ide jén a betörő intrvepoiós csapatok az e3*tergomi ellenforradalmi kísérletre támaszkodtak. A /áros gazdasági életinek hosszú idén át tárté hanyatlását aa ali jó világháborút követő időszak tette teljeesőj a kőt világháború között jelentősége nem volt több, mint egy közepes vidéki nezővárosé. A második világháború némileg negóDéfckitotto Esztergom gazdasági életét. A gyáripart eddig teljesen nélkülözi- város két nagyobb létesítményhez jutót1937Den alapították meg a Szerszámgépgyárat, majd azt követően u mai Főmozerelvónygyár elődjét.Az egyház székvárosa igy a harmincas években már tekintélyes ipari nunlcásgárdával rendeliezett. A felszabadulás után sokáig u/y Sünt, hogy a váró3 nem találja meg helyét az ország nagyarányú gazdasági föllendülésében. A legutóbbi időkben azonban már a feleotilkeééa útjára lépett, Imra, kiilös nöoen a gőpgjirtáo és a műszeripar orőteljoren növekszik. A lélekszám növekedését uegitlk elő a lakásépítkezések is. Jelenleg Esztergom Komárom Eö,ye járási jogú városa . La':ó inak száma 28.122 fő. Gyáriparának jelentős kibontakozását bizonyltja az a tény in, hogy a tizenegy, egyre fejlődő iparvállalat foglalkoztatottjainak száma 7161 fő. Esztergom jelentős Iskolavárosi múlttal rendelkezik, évszázadokra visszamenően találhatunk papneveldéket, szerzetes iokclákat, gimnáziumokat az egyház kultúrpolitikai céljainak megfelelően. Minden Vlzonqy&l a legkorábbi ilyen intézmény az első magyar király idejében itt fenntartott káptalani iskola volt. Ez az iskola vallástudományok tanítása mellett világi ismeretek oktatásával lo foglalkozott. A XII. századtól fogva - eltekintve a tötórjárás időjétől -