Szilágyi Zsuzsanna: Átmenő turistaforgalomból virágzó idegenforgalom Esztergomban

Tartalom - 3. Értékesítés

3. Értékesítés 3.1. Értékesítési csatornák Esztergom turisztikai termékeinek értékesítése jellemzően a következő csatornákon keresztül valósul meg: > utazási irodák, > kínálat-tulajdonosok szervezése

1, > társadalmi, gazdasági kapcsolatok. Az utazási irodákon keresztül történő eladás szembetűnő vonása, hogy elsősorban a Budapesten működő irodák ajánlják előszeretettel Esztergomot megtekintésre azért, hogy néhány nappal meghosszabbítsák a külföldi turisták magyarországi tartózkodását. Ezen „eladási viselkedéssel" alakult ki Esztergom Budapest függősége, azaz főváros közelsége akadályozza Esztergom önálló turisztikai érvényesülését, és erősen indukálja a kirándulóforgalom kialakulását (5. ábra). 5. ábra. Budapest külföldi vendegeinek további magyarországi állomásai Forrás: Michalkó Gábor: A városi turizmus elmélete és gyakorlata, 1999. A térképvázlatot megnézve az is látható, hogy bár a Budapesten éjszakázó külföldiek nagy számban keresik fel a várost, mégis nagyobb látogatottságú például Szentendre, Eger, vagy Sopron. A kínálat-tulajdonosok - kevés kivételtől eltekintve - semmilyen erőfeszítést nem tesznek az árujuk értékesítésére, éppen az előzőekben feltárt „Budapest-függőség" miatt, propaganda nélkül is jó kihasználtsággal műkődnek. Szembetűnő pozitív változás mutatkozik az utóbbi években az Esztergomi Képviselőtestület részéről (mint kínálattulajdonos) az idegenforgalmi propagandában (kiadványok számának növekedése, a programok eladásának színvonalasabb és szélesebb körű megvalósítása). A kínálattulajdonosok értékesítési, szintjének megítélése megközelíthető a reklámeszközök vizsgálatával, amelyre a későbbiekben még kitérek. 1 A fogalom az idegenforgalomban érdekelt kereskedelmi, vendéglátói egységek, szálláshelyek és egyéb turisztikai szolgáltatások tulajdonosi körét öleli fel. SG-