Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 19. század
gomba is jutott 100 sebesült, csak átmenetileg, de a kórház felszereltségén sokat lendített. Ám 1861-ben a kórház pénzügyi zavarok miatt az orvosnak díjat fizetni nem tud, ennek Lőrinczy szerint a rossz ügyintézés az oka. 1862-ben magánszanatóriumot nyitott, az Esztergomi Újság reklámjával. 19 6 Betegei bizonyára szerették, de aki ilyen érzékkel választotta ki a kor három legdivatosabb, azóta már levitézlett gyógymódját; a homoeopathiát, a magnetizmust és a Kneipp-kúrát, annak orvosi ítélőképessége utólag is megkérdőjelezhető. Hasonszervi gyógyászattal könnyű „gazdaságosan" kezelni, amire már korábban is büszke volt. A gyógyszereknek olyan minimális adagját használják, hogy az csakis olcsó lehet, ugyanakkor garantáltan hatástalan. Miután 1865-ben elhunyt id. Palkovics Károly, utóda ismét a sértődöttségét már elfeledő Lőrinczy lett, és maradt az 1873ban bekövetkezett halálig. A Lőrinczy kontra Palkovics ügy jelképes jelentőségű, az effajta áldatlan és személyeskedő ellentétek nemegyszer mérgezték a város orvosai közötti viszonyt. Lőrinczynek az örökre való megnyugvása után a nagy tekintélyt élvező, kiegyensúlyozott magánéletű, de már nem fiatal Feichtinger Sándor lett a város és a városi kórháznak nevezett szegényház főorvosa, egyben az Alreáltanoda, később Nyilvános Reáliskola igazgatója, 19 7 ugyanakkor a Kereskedelmi és Iparbank elnöke is egy személyben. 19 8 Öt váltotta a kóroda élén a millennium évében (1896) a kitűnő sebész Gönczy Béla, akinek oroszlánrésze volt a mai kórház elődjének, az ún. Kolos-kórháznak felépíttetésében. Szántó József „egészségügyi kalauza" szerint 1882-ben a prímási városnak és megyei székhelynek összesen tizenegy orvosa volt. 19 9 Névsor szerint a következő lista olvasható: ..Áldori Mór, községi és tisztb. megyei orvos Esztergom Berényi Gyula „ Feichtinger Sándor, kir. tan. és városi főorv. „ Hoffmann Vilmos „ Hutta János, nyug. érs. prím. urad. orvos „ Kohn Lajos „ Lipthay János, megyei főorvos „ Mátray Ferencz, járási és tiszth. megyei főo. „ Rapcsák Imre, érs. prím. és tiszt, megyei főo. „ Simonyi Adolf „ Tóth József „ 20 0 Akinek a neve után pontokat találunk, a hivatalt nem viselő magánorvos szerepét vállalta. Szám szerint öten. A nagy gyarapító Simor János hercegprímás alapította 1885-ben a később róla elnevezett szentgyörgymezői kórházat, 20 1 főorvosi tisztségét Rapcsák Imre látta el. Épületében funkcionált némi átépítéssel előbb a tüdőbetegek kórháza, majd annak megszűntével 1985-ig az ideg- és elmeosztály. ' Esztergomnak nemcsak a zsidó hitközsége a legrégibb, de a biztosításnak is ők voltak a kezdeményezői. A kiegyezés évében (1867) megalakult „Az Esztergomi Izraelita Betegápoló Egylet", az 1868-ban kiadott alapszabályzata pontosan körvonalazza a felvett tagok jogait és kötelességeit. 202 Az egylet célja: „a tagjai részére lebetegedésük esetében az egyleti, vagy tiszteletbeli orvos általi ápolás és a gyógyszerek ingyen élvezésének bizto42
