Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 19. század
Dokumentumok szerint a katonai kórház még 1949—1950 telére sem ürült ki. Egyik 1849. nov. 30-i jegyzőkönyv alapján „az álladalmi korodában létező beteg honvédek számára" még ágyneműt és élelmiszert vásároltak. 18 9 Hogy a világosi fegyverletétel után felelősségre vonás nem történt, bizonyára az egyenlő bánásmódnak köszönhető, amennyiben a honvédeket és a császári katonákat legjobb tudásuk szerint egyformán gyógyították, a halottak is közös temetőbe kerültek, a kegyelet pedig azóta egyformán ápolja, vagy kellene ápolnia sírjaikat. Feichtinger Sándor 1840-ben a pesti egyetemen szerezte orvosi oklevelét, majd Bécsben és Berlinben járt ismeretei bővítésére. 19 0 Főleg a műtétek vonzották, az ínmetszéseket magától a nagy Dieffenbach tanártól sajátította el, és itthon a legelsők között végezte sikerrel. Operációs gyakorlata nagyon hasznosnak bizonyult a szabadságharc idején. A kancsalság műtéti megoldásának hazai propagálója és művelője volt. Már diákkorában módszeres növénygyűjtő. „Alig hathetes házas, midőn a szabadságharc őt is fegyverbe szóllítá .. ." írja róla a korabeli újság, ami persze romantikus túlzás, mert az ő „fegyvere" az operáló kés maradt. Több növény hazai leírása fűződik nevéhez, így pl. az Agrimonia odorata Milleri, a Linaria kocianovichu, valamint a Soladigo aerotina. A Thamnolia vernicularis állítólag esküvőjén került herbáriumába, amelyet később Szeged városának ajándékozott. 19 1 Füvészeti könyvével 19 2 örökre beírta nevét a magyar botanika történetébe. Térjünk még vissza a szabadságharc idejére. Egyetlen gyógyászról tudjuk, hogy mind a kanonokházi katonai kórodában, mind a Csillag utcai kór- és szegényházban ténykedett, Effner Ferenc kirurgus, akit Lőrinczy Rezső kórházi orvos az 186l-es kiadású röpiratában már megboldogultként emleget. 19 3 Az 1845-ben Pesten orvosdoktorrá avatott Lőrinczy Rezső Esztergom egészségügyi történetének egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb figurája. 19 4 Röpirata szerint sebesült honvédeket is kezelt, kimutatásai azonban elvesztek. Munkahelye a Csillag utcai „kór és szegényház", közben jelentős magánpraxist folytatott. 1848-as betegnaplójában összesen 624 paciens neve található. Egyetlen igazán prominens paciense viszont kétségtelenül a legnagyobb magyar volt. Lőrinczy naplójának szept. 5-i dátuma alatt a következő olvasható: „4 és 5 óra közt délután Gróf Széchényi István Minister a gőzhajó kiálló hídjáról a Dunába ugrott, de szerencsésen kifogták." 19 5 A szokványos bejegyzésből kiderül, nem sokat mondhatott neki ez a hibásan írott név. A napló Lőrinczy hagyatékából került az esztergomi Városi Könyvtárba, a napló gerincén L. R. monogram olvasható. Lőrinczy a valódi vagy vélt ellenfeleinek a legkisebb hibáját is jobban ismerte, mint a legnagyobb magyar kilétét. Széchenyiről a tragikus események után sem volt mondanivalója, a Bach-korszakban inkább az újoncozásnál akart és sikerült magának érdemeket szerezni. 1853-tól ő a Csillag utcai egészségügyi intézmény első fizetett főorvosa. Schwarzel József megyei főorvos, aki 1834—1849 között Komárom megyében ugyanezt a funkciót töltötte be, „az intézetnek kórházi alakot adni fáradhatatlanul iparkodott", így most már az egykori szegényház városi kórház rangjára emelkedett. Lőrinczy beosztottja Csernó János kirurgus lett, aki a magánpraxisában műtéteinél segédkezett. Röpiratával nincs helyünk, és nem is érdemes részletesen foglalkozni. Megemlítjük viszont az 1859-es évet, amikor a solferinói csatatérről (ahol a Vöröskereszt gondolata megszületett) Eszter41
