Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 19. század
A kitűnő Pudelkó József helyére 1799-ben méltó utód került Lenhossék Mihály Ignácz személyében. Nehéz idők voltak. Alig négy évvel Martinovicsék kivégzése után, az ébredező nemzeti irodalom kiválóságai (Kazinczy, Batsányi) és a szellemi élet legjobbjai börtönben sínylődtek. A 26 esztendős Lenhossék Mihály Ignácz (Linoschegg nevű pozsonyi asztalosmester ambiciózus fia) előbb Bécsben, aztán Pesten hallgatta a medicinát. Orvosdoktorrá 1799-ben avatták. Alig száradt meg pergamen oklevelén a koromtinta, máris nagy hatáskörű állásba került. Magyarul még törve beszélt, de érzelmeiben már a reformkor előfutára. Szakirodalmi érdeklődése meglepően széles skálájú. 15 6 Született szervező, akiben szerencsésen párosult az elméleti érdeklődés a mindent alkalmazni tudó gyakorlati érzékkel. Esztergom Protocollumai őrzik az oly gyakran leírt nevét, a közjó hasznára végzett cselekedetek legfőbb ösztönzőjét. 15 7 Statisztikai táblázatait példás rendben vezette, noha az orvosi kimutatásoknak akkor még nem volt meghatározó szerepe. Az egyik legkiemelkedőbb érdeme, hogy Jenner nagy felfedezése után két esztendővel, szinte a komáromi Nagy Sámuel doktorral és a pesti professzor Bene Ferenccel egy időben végzett mintegy hatszáz személyen 1801 októberében nyilvános himlőellenes védőoltást. 15 8 Erről számolt be egy Salzburgban megjelenő szaklap hasábjain. 15 9 Két év múlva az esztergomi keserűvízről tudósított: „Kurze Nachricht über Graner Bitterwasser". Sajnos, azóta az esztergomi keserűvizek forrásai „eldugultak". Illetve, nem palackozzák. Lenhossék esztergomi évei alatt végzett irodalmi tevékenysége csak prológusa volt annak a széles körű és nagyarányú szakmai munkának, amely igazán a pesti élettani tanszékre történt kinevezésével kezdett kamatozni. Közvetlenül kinevezése előtt, 1808-ban írt egy latin nyelvű gyógyszertani beadványt a külföldről nehezen beszerezhető gyógyszerek és gyógynövények megfelelő hazaiakkal való pótlására. 16 0 A helytartótanács ugyanis 24 265 szám alatt kiadott egy körrendeletet a megyéknek, hogy a nagy gyógyszerhiány enyhítésére próbálják meg hazai fajtákkal ellátni a lakosságot. Az ajánlott gyógyszereket három csoportba sorolta. Szakszerűsége érthető. A megkésett magyar felvilágosodás minden valamirevaló orvosa: Lenhossék Mihály Ignáctól a debreceni Csapó Józsefig, és minden jelentős költője: Csokonai Vitéz Mihálytól Fazekas Mihályig szenvedélyes füvész volt. 16 1 Szinte jelképes nemzeti anyanyelvű tudománynak számított a botanika. A kivételt Földi János hajdúkerületi doktor képviselte, aki orvosnak, természettudósnak (botanika, állattan) és poétának egyaránt kiváló volt. 16 2 Lenhossék esztergomi főorvos a beadványában gyógynövényeit három csoportba sorolta. 1. Egzotikus gyógyszerek, amelyek az orvosi gyakorlatban könnyen nélkülözhetőek, másrészt házilag is beszerezhetők. Ilyen pl. a kopálbalzsam (Balsamus Copeive), amelyet az aetherolajban oldott kamillatartalom tökéletesen helyettesít. A kakaót a tehénvaj maradéktalanul pótolja. A vérbajellenes hatásúnak vélt szárcsagyökér (radix Sarsaparillae) a Humulus Lupulus, vagyis a komló gyökerével helyettesíthető. Más kérdés, hogy a szifiliszt egyik sem gyógyította meg. A szerecsendió és a bors inkább fűszer, hazai paprikával pótolható. A 2. osztályba, sorolt egzotikus gyógyszerek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek általában hazaiakkal helyettesíthetők, de bizonyos betegségeknél nélkülözhetetlenek. A Moschus (tibeti vagy kínai pézsma36
