Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
Az Árpádház kihalásától Mohácsig
vánul a te kimondhatatlan nagyságod, mint mondom, az esztergomi várban, melynek állandó helyreállítására ugyan semmilyen költséget nem kímélsz, de mégis ennél sokkal nagyobb anyagi áldozattal és gonddal létesítettél itt egy értékes könyvtárat, mely tele van mindenféle kódexekkel." Irta Regiomontanus a „Tabula directionum" dedikációjában. 7 6 Alig fejeződött be 1467 első felében a nagy asztronómiai munka, a humanista érsek hazája hasznára és királya dicsőségére a pozsonyi egyetem, az Accademia Istropolitana megszervezését kezdte. Jól tudta; az egyetemi oktatás érdekében Regiomontanus és a lengyel származású Ilkuszi Bylica Márton nem fog az udvarában maradni. Bylica később Mátyás kedvelt udvari orvosa és csillagásza lett, nagy uralkodónk kívánságára kiszámította számos magyar város földrajzi szélességét. Ám a reneszánsz király hitt a horoszkópban (ne csodálkozzunk rajta, jó kétszáz évvel később a nagy Kepler is foglalkozott horoszkóp készítésével), az orvos-csillagász Mátyást szinte követni kényszerült, mert a király horoszkóp nélkül semmilyen lényeges dologban nem döntött. A derék lengyel tudós mindig rendelkezésére állt, akár csillagjósként, akár orvosként, mert Mátyás az utolsó éveiben elég sokat betegeskedett. 7 7 A ragyogó tollú költő unokaöcs révén került 1471-ben Vitéz János esztergomi udvarába az orvos végzettségű Galeotto Marzio, itt készítette el a „De homine libri duo" című könyvét, az emberről szóló munkáját, amely csak 1517-ben hagyta el a bázeli Frobenius nyomdát. Galeotto az érsek unokaöccsének, Janus Pannonius költőnek egykori tanára volt Ferrarában, vele jött Magyarországra 1465-ben. A Vitéznek ajánlott „kettős" könyve egyrészt az emberi test anatómiai felépítését, másrészt élettani működését magyarázza, csillagászati megjegyzésekkel. 7 8 Nem lehet feladatunk részletezni; legnagyobb reneszánsz királyunk és legkiválóbb humanista szervezőnk útjai miért kereszteződtek már 1472-ben, alig hét esztendővel Vitéznek az érsekké történő kinevezése után. Pár hónappal élte túl a tragikus összeütközést korának legtisztábban látó magyarja, kétségeit a következmények végzetesen igazolták. Máig tartó csoda, hogy Vitéz János Esztergomot, ha rövid időre is, de Buda és Bologna között európai rangra emelte, a humanizmus országok fölötti fókuszává, ahol a német Regiomontanus, a lengyel Ilkuszi Bylica Márton, az itáliai Galeotto Marzio és a latinul verselő magyar Janus Pannonius öregbíthette a város hírnevét. A legtöbb, de a legkedvesebb is, amit Vitéz Jánosról elmondhatunk. Sem előtte, sem utána ez senkinek nem sikerült, ezért nemzetközi szinten még Pázmányt is megelőzi. Még Mátyás életében került az érseki székbe Mikszáth „Kis prímása" Estei Hippolyt. Zolnay László feltételezése szerint az ő szolgálatában építhette a Malom-bástya belsejében Chimetti Camicia itáliai mester azt a vízemelő kerékrendszert, amely rejtett réz csőhálózaton nyomta a vizet a vár egyik tárolójába, 7 9 kiállta az ostromokat, s 1663-ban még Evlia Cselebi is megcsodálhatta. 8 0 Esztergomi tartózkodása idején Beatrix királyné orvosa a ferrarai Baptista Cabano volt. Hippolyt után a Mátyás halálát követő zavaros években (1497—1521) Bakócz Tamás lett az esztergomi érsek és a szegény ország leggazdagabb ura. Pompás kápolnaépíttetése ismert. Sorsdöntő események tanúja és cselekvő részese. Amerika felfedezésével megszűnt hazánk aranykiviteli mo20
